Mélyen a szemembe nézett.
-Sarah tudod nekem mindig is tetszettél, csak nem mertem elmondani mert tudtam hogy nem így érzel- mondta.
-Nick én...-kezdtem de félbe szakított.
-Nem kell magyarázkodni, megértem- mondta majd felállt.
-Nick kérlek- mondtam könnyes szemmel.
-Szia- mondta majd itt hagyott.
Nem hiszem el egész végig tetszettem neki. Hogy lehetek ekkora hülye?!
De nem értem magam. Nekem is tetszik? Szeretem őt? Nem tudom.
Elindultam haza fele.
Mikor haza értem csak felfutottam és il edobtam magam az ágyra és csak sírtam.
Kopogtak.
-Gyere- mondtam halkan.
Christa kiváncsiskodó tekintetével találkoztam.
- Mi történt? - kérdezte szomorúan.
Miután elmeséltem neki,hogy mi történt, kiment a szobámból. Na szuper ő is itt hagy.
Majd újra bejött.
-Tessék erre a papírra írd le az érzelmeid amit iránta érzel- mondta.
Leírtam mindent.
Leírtam, hogy mennyire beleszerettem. Mennyire kedvelem...stb. stb...
-Kész!- üvöltöttem.
Nem szólt semmit csak elvitte a papírt.
20 perc múlva bejött újra a szobámba.
-Oké, várj egy kicsit- mondta.
Én ebböl nem értettem semmit.
Aztán csöngettek...
Ő volt az.
Oda jött hozzám majd megölelt.
-Sajnálom- suttogta a hajamba.
Nem szóltam semmit csak egy könnycsepp jött ki a szememből.
Nagy ujjával letörölte.
-Ne sírj, kérlek- mondta majd homlokát az enyémnek támasztotta. Kezeimet megfogta.
-Megoldjuk, jó?- kérdezte.
Válasz képp csak bólintottam.
-Nick!- mondtam.
-Igen?
-Mehetek veletek?- kérdeztem komolyan.
- Nem jöhetsz velünk, itt a családod a gimi- mondta.
- De ne menj el- kérleltem sírva.
Nem mondott semmit csak a szememet nézte....
YOU ARE READING
Forever |befejezett|
Romance"-Hát akkor szia-mondta lehajtott fejjel. -Várj!Mielőtt még elmész....adhatok valamit?-kérdeztem -Mit?- kérdezte mit sem a sejtve. Oda léptem hozzá és megpofoztam. -Ezt most mért kaptam? -kérdezte fájlalva az arcát. -Mert itt hagysz-mondtam,majd egy...
