Egy Bulin Kezdődött*Blake Gray Fanfiction*BEFEJEZETT*

Two

Odapillantottam Daisyre aki rámmosolygott, majd odafordult a fiú felé.
-Sziasztok gyerekek-kezdte az ofő-Szeretném nektek bemutatni az új osztálytársatokat, Blake Grayt aki Londonból érkezett hozzánk, ide Californiába. -Legyetek vele kedvesek-mosolygott ránk; makd hirtelen ránézett a fiúra aki kicsit meglepődve tekintett vissza a tanárra.
-Holnaptól Kimberly lesz a padtársad, megfelel?
-Határozottan-felelte a fiú és közben rámmosolygott.
-Köszönöm a türelmet, további szép napot-mondta a tanár majd Blake kíséretével kisétált a teremből.
-Kim, én mondtam-nevetett fel Das.
-Majd kíbirom valahogy-mondtam.
-Te mindent-mosolygott barátnőm bíztatóan.
-Foci?-kérdeztem témát váltva.
-Benne vagyok-kaccsintott, majd elindultunk haza a mezünkér.
Das is hazament és énis, majd megbeszéltük hogy fél óra múlva találkozunk a pályán.
Felvettem a Realos mezemet, és a sprotcipőmet majd lófarokba kötöttem a hajamat.
Szóltam anyának hogy Daisyvel elmegyek focizni, aki örömmel fogadta a hírt mert szereti Dast...
Elindultam a pályára és leültem a fűbe, mert még nem volt ott barátnőm.

Már vagy 20 perce vártam, amikor kaptam egy SMS-t hogy mégsem tud jönni, mert anyukájával elkellett mennie bevásárolni... Nagyszerű.

Feltápászkodtam a fűröl, és elindultam volna haza, amikor hirtelen egy kéz pihent meg a vállamon.
Hátrafordultam, hogy megnézzem ki az és ekkor szembe találtam magam...az új osztálytársunkkal.
-Szia Kimberly-mosolyogott Blake kedvesen.
-Szia-köszöntem vissza, a lehető legnormálisabban.
-Hogy hogy a focipályán?-kérdezte meglepetten.
-Úgy volt hogy Daisyvel focizunk, de nem tudott eljönni, ezért már indulok is úgy hogy...
-Tudsz focizni?
-Persze-nevettem fel.
-Azta.
-Mi az?- kérdeztem
-Semmi...Van kedved velem passzolgatni vagy esetleg kapuralőni?-ajánlotta fel
-Miért is ne?-kérdeztem vissza majd odasétáltunk a kapuhoz és Blake beállt a kapuba.
Elkezdtem kapura lőni!
Tízből, hat beis ment.
-Ügyes-dícsért meg Blake
-Köszi-mosolyodtam el, majd helyet cseréltünk ezáltal én voltam a kapuba.
Blake is tìzszer lőtt, annyi különbséggel, hogy ő nyolcszor tudta belőni a kapuba a labdát.
-Nem rossz-nevettem fel.
Erre elmosolyodott majd leült a fűbe.
Odasétáltam hozzá, és helyet foglaltam mellette...