Egy Bulin Kezdődött*Blake Gray Fanfiction*BEFEJEZETT*

Eight

A suliba sétáltam, amikor megcsörrent a telefonom.
-Igen?-kèrdeztem ugyanis ismeretlem szám volt.
-Szia Kim-hallatszott hogy mosolyog padtársam.
-Szia Blake-mosolyodtam el-Honnan tudod a számom?-kérdeztem.
-Das-vágta rá-Suliba vagy már?-èrdeklődött hol létem felől.
-Most megyek éppen-nevettem fel.
-Jahh oké akkor majd találkozunk-mondta majd lerakta a telefont.

-Sziasztok-köszöntem amikor beléptem az osztályterembe.
Az egész osztály egy emberként fordult felém és köszöntek vissza.
Odasètáltam padtársam mellé, majd helyet foglaltam.
-Miért hìvtál fel reggel?-èrdeklődtem.
-Csak èrdekelt hol vagy-mondta egyszerűen.
-Oké
-Figyelj!
-Hm?
-Beszélnünk kéne-mondta zavarodottan.
-Most is azt csináljuk-nevettem fel kínosan.
-De nem itt-nézett körbe-Lógjuk el a mai napot-kérlelt
-Mivan?-kérdeztem, ledöbbenve

Nem felelt, hanem karon ragadt és kihúzott a teremből, majd le a lépcsőn és ki a kapun.

-Elárulnád mégis mi a francot csinálsz?-kèrdeztem.
-Én...csak-kezdte de elakadt
-Te csak?
-Összezavarodtam-felelte meggyötört hangon
-Nem csak te-mondtam majd körbenéztem és rájöttem hogy Blake egy parkba hozott ami nem messze van a sulitól.
-Őszintén válaszolj mert tudnom kell az igazat-mondta komoly hangnembe
-Oké
-A bulin...lekaptalak?
-Mit csináltál?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-Megcsókoltalak?-kérdezte és hallatszott a hangján hogy nyelt egy hatalmasat.
-Hát...izè-kezdtem volna, de Blake a szavamba vágott.
-Az igazat, kérlek-vette könyörgőre a figurát.
-Blake most őszinte leszek veled.
-Igen?-mosolyodott el
-A bulin leakartál velem feküdni-mondtam egy kis szünetet hagyva-Aztán mint kiderült te és én baromira 'jól szórakoztunk, mert az egész éjszakát szinte végig csókoloztuk.-hajtottam le a fejem-Szóval igen, lekaptál-fejeztem be mondandómat.
-Kim... én-motyogott össze vissza
-Mi te?-kérdeztem
-Sajnálom, de komolyan,nem akartam elhamarkldni-mondta, és abban a pillanatban kezeit megéreztem a saját kezeimen-Ne haragudj ha csalódást okoztam-mondta szomorúan.
-Te nekem soha nem okoztál csalódást-mondtam őszintén, mire elmosolyodott és szorosan magához húzva megölelt.
Kibújtam az öleléséből és mélyen a szemébe néztem.
-És te, csalódtál bennem?-kèrdeztem.
-Hülye vagy?-kérdezte-Dehogy is-mosolyodott el.
-És a csókot bánod?-kérdeztem.
Nem tudom mire gondolt. De tudtam hogy valamin gondolkozik.
-Ha bántam volna akkor most tenném meg ezt-kaccsintott egyett.
-Mit?-kérdeztem furcsán,de abban a pillanatban rájöttem

Blake Gray szorosan magához húzva, ajkait enyémre tapasztotta, és olyan szenvedélyesen csókolt, hogy az elmondhatatlan. Egy pillanat alatt úgy éreztem hogy elrepülök, ezért belemarkoltam Blake pólójába. Kezei derekamon pihentek, és szorosan ölelt míg én pólójába kapaszkodtam és ugyan olyan szorosan viszonoztam ölelését, és szenvedélyes csókját.