Üdvözlettel Verdunból (Színdarab) - Befejezett

Hetedik rész - VI.szín- Végszó

VI. Szín

( Az asztalnál kilencen ülnek, a fiúk valamilyen könyvet olvasnak. Az asztalon vannak még papírlapok és tollak.)

Maria(Jeannera néz): Te Jeanne! Nem kezdhetnénk el egy színdarabírásba? Azért lenne jó, hogy a falubeliek a történetűnket megismerjék.

Jeanne(A lányra néz.): Szerintem is kezdjünk bele! Vajon mi legyen benne? Hogyan kezdődjön el! Inkább tudod mit! Legyen onnan, hogy megismertük a többieket, és megismertem a leendő szerelmemet. A konyhai jelenet is benne lenne.

(A két lány neki is kezdett, de a másik két lány is figyelte őket.)

MaryJean: Te Alexandra! Mi is kezdjünk el írni valamit, ezzel is előrébb lennénk. Írjuk meg, hogyan kerültünk ide, és ne felejtsük ki a kedves Emíliát se.

Alexandra(nyomatékosan): Benne vagyok! Akkor kezdjünk is neki, hiszen van sok tapasztalt éved, ha kész lesz, majd sorrendbe tesszük.

(A négy lány írta a maga történetét, hogyan kerültek az árvaházba, az előszóba kezdenek bele, a fiúk is lássák.)

Edmond: Fiúk! Akkor én is megírnám az én történetemet, és mindenkiét és miken mentünk keresztül. Leírnék pár dolgot rólatok is, ha bele egyeztek.

Pierre: Persze, hogy bele egyezünk, nyugodtan írhatsz, mi olvasunk tovább. Végre szabadok lehetünk, a háborúnak vége.

(A fiú neki is kezdett írni, ezzel besegítve a lányoknak. A többi fiú olvas valamilyen könyvet.)

(Percekkel később)

Jeanne(örömmel): Amit tudtam azt leírtam, kész vagyok.

Maria: Én is kész vagyok, de Emíliát is beleírtam.

Alexandra: Én is készen vagyok, ugye megemlékeztetek Emíliáról is, mert én igen.

Maria(szomorúan egy kicsit): Igen! Nem felejtettem el, amikor bánatos voltam és ránéztem, a mosolya felvidított.

Edmond: Már csak egy mondat, és én is kész vagyok. Már készen is vagyok.

(Amit irt mindenki, azt Jeannenak át adták.)

Maria(töprengve): Mi legyen a színdarab címe, Ha bemutatják, akkor sikert arassunk vele. Olyan nevet kellene találni, ami a színdarabnak megfelel, a falut nem tehetjük bele, egy kis változással!

(Az öt fiú feláll a helyéről, hogy gondolkozzanak a címen, járkálgatnak, töprengenek. Edmond egy megoldást említ.)

Edmond(örömmel): Egy javaslatom lenne! Ha beleírtátok a barátunkat Gottfriedet, és amit küldött Jeannenak levelet. A levele végén tett mindig búcsúzást, hogy hol írta! A csata ahol hősi halált, hallt, az legyen a színdarab címe! Ha jól emlékszem? Úgy írta alá, hogy Üdvözlettel Verdunból.

Maria(csodálkozva). Tényleg! Ahogy mondod! Legyen az a címe a színdarabnak, ez éppen bele is illik a darabba.

Jeanne(csodálkozva): Ez nem jutott eszembe! Akkor megvan a színdarab címe. Üdvözlettel Verdunból. A leveleknek milyen erejűk van! Ők adják a darab címét. Akkor legyen az, és a leveleket is meghagyjuk.

(Mindenki örült, hiszen megtalálták a megoldást a művűk címére.)

(Minden szereplő színpadra lép félkörben, megfogják egymás kezét a színpad közepén állnak, szemben a közönséggel. A színpadon előrébb három szereplő van, Jeanne- Emilia- Gottfried, Emília kezét fogják.)

Emília(14 évesen): Tisztelt közönség! Ezzel az előadással szeretnénk tisztelegni azon katonák előtt, akik ott voltak az első világháború csataterén, és főleg azon harcmezőn, amit Verduni csatának is hívtak. Azoknak is ajánljuk, akik a harcmezőn harcoló katonákat haza várták, és a sok millió embert is, de nem adatot meg nekik.

(A szereplők még a színpadon vannak, ha van kivetítő, akkor a közönséggel együtt megtekintik a video összeállítást. Képek a – Dire Straits/ Brothers In Arms(Gregorian version)- zenéjére.