Hello 12.C (befejezett)

2.Roxanne: Feladni?

/Gomene Nasai amiért ennyire soká lett új rész. De sajnos nem érek rá túl gyakran írni, viszont annyi szavazatot kaptam, hogy nincs szivem kijelenteni, hogy nem tudom írni tovább. Szóval egész éjjel fent voltam, hogy megírhassam ezt a részt. Amiben ne számítsatok szinte semmire xd szerintem csak kb minden 2. részben lesz eksön, hogy a történetben is haladjunk. Hatalmas késéssel, de itt a 2. rész 😊😊😊 /

Nevetve lépdeltem a konténerek felé. Itt szoktak bandázni a cigisek. Minden napomat velük indítom, de ezúttal egyedül gyújtottam a cigarettaszálra.

Egy-két kilencedikes megbámult, ahogy a méretes zöld kukának dőlve pöfékelek, miközben az igazgatói iroda ablakát vizslatom.

-Hé te, szőke!-intettem az egyik srácnak, aki Közelebb mert merészkedni.

Odajött hozzám a két társával, majd megálltak előttem.

-Kilencedikesek vagytok?-kérdeztem, mire félénken bólogatni kezdtek.

A kezükbe nyomtam egy-egy szálat, amire kérdőn fordultak felém.

-Tudjátok, nemsoká elballagunk. Kell az utánpótlás, mert nem az igazi ez a suli a konténernél cigizők nélkül!-rájuk kacsintottam.

A mutató és középső ujjaik közé vették a cigarettákat, miután feléjük tartottam az öngyújtómat. Pillanatokon belül négyen füstölögtünk. Miután én elszívtam, a földre dobtam a csikket. Ellöktem magam a konténertől és menet közben rátapostam. Intettem miközben az épület felé haladtam. Lopva hátranéztem rájuk. Az igazgatónő robogott el mellettem, hogy ledorgálja a dohányzókat. Az ajtó mellett állva figyeltem, hogy lesznek lecseszve. Az egyik srác felém mutatott, mire az igazgatónő elkezdett vágtatni az irányomba. Menekülőre fogtam a formát, egyenest a fiú WCbe rohantam. Hogy miért pont oda? A franc se keresne ott egy lányt. Belépve Jacket és Sebyt láttam meg, ahogy marakodnak.

-Mi a vita tárgya, hímek?-túrtam a hajamba.

-Füst már egy hete nem volt nővel, és rajtam vezeti le a dühét.-felelt fölényesen az angol.

-Jack, meg akarod dugni Sebastiant?-kérdeztem meglepetten,

-Dehogy!-akadt ki.-Csak állandóan pofázgat, holott ő se dugott már mióta!

-Ezt könnyen orvosolhatjuk!-léptem előre egyet, kidüllesztett mellekkel.

-Bocsi Roxy, nem vagy az esetem!-tette fel védekezőn a kezét Seby.

Füst hasonlóképpen cselekedett, majd kihátrált a mosdóból.

-Chh.-csattantam fel.-Sebastian, legalább annyit tegyél meg, hogy less ki a folyosóra, merre rohangál a diri!

A srác erre fülét-farkát behúzva engedelmeskedett, majd jelezte, hogy hogyha sietek, el fogok tudni bújni az udvaron, de ne menjek be a terembe, mert akkor órán elkap.

-Kössz a tanácsot, húztam amíg tudok! -s azzal elhagytam a mosdót.

Kielégületlenül, sajnos. Pedig bármelyik fiúnak szívesen terpesztettem volna, de ha nem, hát nem. Utam a kertészklubba vezetett, ahol felmásztam valami sűrű lombú fára. Telefonozgattam, aludtam egy kicsit, majd a csengőkor kintébb másztam a vastag ágon, hogy kileshessek. Felmértem a terepet, és szomorúan láttam: Az igazgatónő még mindig keres engem. Túl nagy lendülettel húztam vissza a fejemet a takarásba, így lezúgtam a fáról. Egyenest egy izmos fickó karjai közé. Megcsappott a belőle áradó férfias illat. Beszívtam a kellemes aromát.

-Roxanne, nem esett bajod?-szólalt meg a megmentőm, akiben Mr. Patrickra ismertem.

-Nem, tanárúr.-mondtam elalélt hangon.

-Figyelj, Roxi.-kezdte, miután letett.-Az igazgatónő jelezte, hogy dohányzol, ráadásnak túlzásba viszed. Szeretném ha az órák után a tantermünkbe jönnél, és megbeszélnénk ezt!

-Rendben, tanárúr.-ugyanolyan elkápráztatott hangon válaszoltam.

Mr. Patrick lelépett, én pedig ugyanolyan állapotban másztam vissza a fára. Bármennyire is az oszfőtől kapok majd fejmosást, a dirit jobb elkerülni. Szóval egész nap fent kuksoltam. Csak néha lestem ki, ettem, meg ilyesmik. Aztán kicsengettek az utolsó óráról. Ekkor vetettem le magam a menedékemből, és kezdtem vágtatni a tanterem felé. Basszuskulcs! De hisz a dirivel lett volna órám! A homlokomra csaptam, majd bújóhely után kezdtem forgolódni. Végül a nasi automata és a fal közti résbe szuszakoltam be magam, és megvártam, amíg az öregasszony elvágtat mellettem. Amint ez megtörtént, kivágódtam az automata mellől, és a tanterem felé iszkoltam. Az osztály mr javában hazament, vagy legalábbis elindult, mert vagy 10 percet ott dekkoltam elbújva. Belöktem a terem ajtaját, és egy fura látvány fogadott. Az ikrek, Donna és Gina félig egymást ölelve, félig támaszkodva feküdtek az középső padon, és szinte minden protékájukat kirakták. Előttük Mr. Patrick állt, komoly, hűvös tekintettel.

-Nade tanárúr, a felesége terhes, így nem tudja önt kellően kielégíteni!-mondta Donna nyávogós hangon.

-De mi itt vagyunk, és megoldhatjuk ezt a problémát...-hízelgett Gina.

-Lányok, elég legyen!-csapott a mellettük lévő padra az oszfőnk.

-Úgy van ribik, húzás van!-szóltam közbe.-Mr. Patricknak egy meglett, vérbeli nő kell, nem kis csontdarabkák, akikről már mindenki leszedte ami tetszik neki!

Lelöktem a White ikreket a padról, majd felültem rá. Erre csak szúrós pillantásokat kaptam válaszul, majd kivihazottak a teremből. Kettesben hagyva engem ezzel a tökéletes férfivel.

-Köszönöm Roxanne, már kezdett elegem lenni belőlük!-zsörtölődött az oszfő.-Viszont te sem vagy egy angyal! Mi az, hogy cigit adsz a kilencedikeseknek?!

-Csak nem tudják mi a jó.-legyintettem.

-Minden jó, csak az nem, amit csinálsz! Mondd, Roxi. Van valami háttér oka annak, hogy ennyire lázadsz?

-Hogy érti?

-A hajad fiús, túlzásba viszed a dohányzást, ráadásnak másokat is rászokatnál, egész nap nem jöttél be órákra és nem ez az első eset. Van ennek valami családi, vagy egyéb oka?

-Nincs. Ilyen akarok lenni, és kész. Viszont...

-Tessék?

-Az ikrek nem tudnak mindent megadni önnek, viszont én igen. És meg is akarom, szóval kérem, szeretkezzen velem, Jefferson Patrick tanárúr!

Azt hittem, valami ellenálhatatlan szöveget sikerül bedobnom, és rögtön nekem ugrik az oszfő. Ehelyett csupán a tenyere csattant az arcomon, de nem volt túl erős, de épp elég ahhoz, hogy egy kissé fájjon. Értetlenül néztem a férfire.

-Ez az, amit az egész osztálynak kapnia kéne!-mondta dühösen.-Arról pedig tegyetek le, te is, és a többi lány is, hogy velem lefeküdjetek!

Felálltam a padról és a lehető legcukibb fejet vágtam.

-Node tanárúr...

-Nincs node, Roxanne, hagyd el a termet és add fel!

Elindultam az ajtó felé, ám megálltam előtte és visszafordultam.

-Én és a feladni egy mondatban? Ugyan már, ne nevettessen! Valamilyen módon meg fogom szerezni magát!

S azzal elhagytam a termet.

/Úgy gondoltam, kell egy kis kárpótlás a rémesen hosszú kihagyásom miatt. Szóval: Döntsétek el ti, hogy kinek a szemszögéből íródjon a kövi rész! Bárkit választhattok, kivéve azokat, akik már eddig szerepeltek+az oszfőt. Majd akit a legtöbben írnak, az lesz. A határidő Július 18, (uncsim szülinapja ❤❤❤ ) de lehet hamarabb kiválasztom. Ettől Függetlenül nem tuti, hogy gyakran lesz új rész/