TALÁN [Dzsudzsák Balázs]

2.

Elalváshoz készülődtem, ami most kivételesen könnyen fog menni, mivel hulla fáradt vagyok. Oldalamra fordultam, lehunytam szemeimet és szokásos módon kattogott még az agyam a mai napon. Mármint anyán, mégis meddig akarják ott tartani? Nem adtak neki esélyt, hogy valaha is jobban lesz.. A félelem kap el ilyenkor, gombóc csúszik a torkomra, legszívesebben sírva üvöltenék. Apa összeomlott, miután elmondtam amit közöltek velem az orvosok... soha nem láttam még őt annyira megsemmisülve, elvégre egy meglett férfi: viszont akkor és ott szemei könnyben úsztak, vonásai elárulták hogy belül darabokra hullt. Csak ültünk egymással szemben, az ő fejében valószínűleg az együtt töltött évek futottak végig, én pedig állkapcsomat feszegetve tartottam vissza könnyeim. Máté... Máté egyszerűen menekül. 25 évesen is elbújik az érzései elől. Jó, megértem: dolgozott, rengeteget! Ideje kipihenni, de az hogy minden hónapban egyszer jár be, nekem esik rosszul. Ugyanakkor senkinek nem könnyű (akármelyik férfi is magába roskad) amikor történik valami a szüleivel.

Valaki torkaszakadtából üvöltött egyet, aztán elkezdett remegni a föld. Azt hittem átszakad a fal, olyan hangosan tomboltak a szomszédban. Ó, szóval ez az az említett buli? 
Félig álmosan emeltem meg telefonom ami 22:47-et mutatott. Az biztos, hogyha ez így folytatódik nem fogok elaludni: márpedig akkor igazán kijövök sodromból. Dühösen pislákoltam a plafonra párszor, majd nagy nehezen rávettem magam a megindulásra.

-Üdv az este legjobb buliján!-tőlem 10-15 cm-el magasabb srác nyitott ajtót, kezében egy sörös üveggel. Kék szemeiről rikított a kialvatlanság, de csöppet sem volt fáradt hiszen még mindig iszik. Mégis hány napja tart ez a szarság?-Fura a ruhád, de tetszik!-karját nyakamba akasztva, beljebb kísért. Míg rajtam egy fehér atléta és rózsaszín rövidnadrág díszelgett, az ott lévő lányokon rövidebbnél-rövidebb ruha volt.-Jó szórakozást szomszéd!-nyomott arcomra egy nyálas puszit, és a tömegbe vonult ordítva.

Előre pillantva felismertem azt az ismerős arcot, és a hozzáillő szőke hajat, most is tökéletesen be volt lőve. Koptatott sötét farmert viselt, testhez álló fehér pólóval, mely kiadta izmos alkatát.
Fura volt őt így látnom. Mármint: nem a TV-ben focizott a csapattal, hanem erotikusan táncolt egy fekete hajú bombázóval.
A boltívben állva figyeltem, mikor lesz hajlandó észrevenni. Tudtommal ő a házigazda, szóval másnál hiába állok le panaszkodni.
Addig dörgölőztek, addig forogtak egymáson körbe, egyszer csak felnézett és megpillantott. A kezében lévő löttybe kortyolt, vigyorogva felém vette az utat.

-Pizsamában?-állt meg előttem pár centire, szemei melleimen akadtak meg. Karommal próbáltam takargatni magam, mivel melltartó nélkül állítottam oda. Zavarba jöttömet csak fokozta pimasz mosolya.

-Szeretnék aludni!-kiabáltam oda neki, ismét italába ivott.

-Velem?-hajolt arcomba, azonnal megcsapott az a büdös ital szag.

-Hangos a zene!

-Azt hittem bulizni jöttél..!?-tárta szét karjait.

-Pihenni szeretnék, nem pedig leinni magam a sárga földig!

-Nagyon feszült vagy..-lépett ekkor még közelebb hozzám. Kezét derekamra csúsztatta, érintése meleg volt. Szívem gyorsabban kezdett verni, melleim izmos mellkasához nyomódtak. Kifújt levegője perzselte bőröm. Hajszálnyi távolságra voltunk egymástól, arcát nézegettem megszeppenve, ő inkább ajkaimon kalandozott el.-Segítek rajtad.-pimasz mosolya mostanra ijesztően perverzzé változott, ami miatt pánikolni kezdtem. Hiszen részeg... Olyannyira hogy erre másnap nem fog emlékezni.

-Vagy visszavesztek, vagy hívom a rendőröket!-löktem el magamtól, hátraléptem párat. Gúnyosan méregetni kezdett, szeszes italába vedelve bólintott. Felszegezve fejem fordultam sarkon majd hazaindultam. A ház előtt is hemzsegtek a részegebbnél- részegebb emberek, akik azt sem tudták milyen rendezvényen vannak.

Újra ágyamban feküdtem, az alvással próbálkoztam. Hogy mekkora egy paraszt!  Nem tudom a részegség hányadik fázisában lehetett, ha már le akar fektetni egy számára idegen lányt. Ezek szerint neki tök mindegy, csak lyuk legyen rajta? Szóval ez Dzsudzsák Balázs? Szép..

Mikor elindultam a házból, visszább vettek a hangzavarból, ami miatt hatalmas óbégatás tört ki: erre most megint pattogni kezdtek a képek a falon. Feljebb vette!
Bosszúsan nyúltam telefonom után, majd hívtam a rendőrséget. Akkor játsszunk így...

***

A tornácon állva figyeltem az eseményeket. A zene leállt, a tömeg nagy része kibújt a házból. Hallottam a rendőrt magyarázni, viszont nem tudtam kivenni mit mondhat. Balázsról pár percre eltűnt a kábaság, próbálta menteni a helyzetet hiszen eléggé magyarázkodott, de ahogy közbeszólt az egyenruhás még a levegő is megfagyott. Csak tudnám mit mondott!

Végignéztem ahogy elvonul az autóig majd beszáll. A tömeg továbbra is ugyanott maradt, középen Dzsudzsák állt mozdulatlanul. Valaki felszólalt, mire megrántotta vállát.
Gondterhelten hajába túrt, átnézett. Messziről látszott a gyűlölet, tekintete üvegesen meredt rám.
Kezdhetek félni?

Balázs

A buli ritka jól kezdődött, kivéve a szomszéd csaj fenyegetését. Azt hittem nem lesz vele baj, erre kihívja a zsarukat. Feszülten sandított rám a rendőr, de mielőtt bármit is mondhattam volna közölte velem hogy még egy ilyen húzás és lecsukat.
Rohadt mérges lettem, azon agyaltam hogy szétverem a retkes házát a csajnak, viszont az nem lenne egyenes tőlem.

-Ezt nem fogom annyiban hagyni!-nyomta össze a sörös flakont Dávid, majd oldalra hajította. Akinek élete a buli, az igazán ingerült ha elrontják. 

-Végeztünk mára emberek. Köszönöm hogy eljöttetek!-fordultam a tömeg felé. A sokaság csüggedten indult hazafelé.

-Nem ússza meg az a lotyó!-dőlt az ajtófélfának Kovács, fejét ingatva. Vöröslött az idegtől.

-Hagyd! Nem ér annyit!-veregettem vállba.-Ez csak egy buli, majd bepótoljuk máskor.-nyugtattam, bár tudtam úgyis bosszul. 

Diána

Volt némi bűntudatom, de azt hiszem becsületesen megkértem hogy halkítsák le a zenét. Ő provokált.. magának keresték a bajt.
A reggelimet készítettem, mikor telefonom rezegni kezdett. Ismeretlen számot írt.

-Tessék?-szóltam bele.

-Dobos Diána?-kérdezett a férfi hang.

-Igen.-válaszoltam.

-Dr. Simon Tamás vagyok, az édesanyja miatt hívom.