Csak Egy Átlagos Osztály

23

Ahj Vicky olyan kedves velem mindig! Nem csodálom, hogy szinte mindenkivel jóban van😂 3 óra múlva fel is keltem. Nem mintha jobban éreztem volna magamat... Gondoltam hátha segít egy pohár víz. Már az út felénél voltam a konyhához mikor egyszer csak... Összerogytam. Nem éreztem a lábamat és hirtelen a földön voltam.
C: VICKY SEGÍTS!
V: Hát veled meg mi történt?
C: Én magam sem tudom. Másodpercről másodpercre itt voltam a földön. És nem érzem a lábaimat.
V: Na gyere! Felteszlek az ágyra!
C: Köszi!
V: Most sem érzed?
C: Nem.
V: Hozok egy kis vizet.
C: Oké.
V: Tessék.
C: Köszönöm!
V: Rácsörgök az orvosra.
C: Jajj, arra semmi szükség.
V: Érzed már a lábadat?
C: Nem.
V: Akkor hívom.
C: Addig írok Andrewnak.

12:24

Én: Szia
Andrew💞: Szia. Mizu? Jobban vagy már?
Én: Nem egészen most estem össze az előbb.
Andrew💞: Ahham, az rossz na most megyek. Csá.
Én: Nem is jössz át?
Andrew💞: Mondom csá.

C: VICKY!
V: Igen?
C: Megnézed?
V: Persze.
C: Na?
V: Jajj ez semmi. Csak rájött az 5 perc lehet csak WC-re ment.
C: Ilyen bunkón elköszönve?
V: Nem tudom na.
*Csengetés*
V: Nyitom.
Vagy 1 percig néma csend volt. Gondolom, hogy nem eddig tart kinyitni.
C: HAHÓ! EDDIG TART KINYITNI AZ AJTÓT?
Mikor odajött Vicky hozzám. Akkor már értettem miért nem szólalt meg és miért volt lesokkolva.