1.rész

265 18 3
                                    

" Bora! Megkérhetnélek valamire?-ront be atyám kopogás nélkül a szobámba.

-Hallgatlak.-ülök fel az ágyon kíváncsian.

-Nos kincsem.-csapja össze a tenyerét.-Arról lenne szó,hogy el kéne vállalnod egy munkát a helyi művészeti főiskolán.

-Pontosabban miről lenne szó?

-A Bangtan Boyst ,és az iskola tanulóit kéne megvédeni.

-Úristen! Ez most komoly? -csillan fel a szemem.-Persze hogy elvállalom!

-Kisasszony azért nem lesz ez ilyen könnyű!

-Rendben,mond tovább mit is kellene csinálnom.

-Egy alakváltó démont észleletek az iskolában,őt kéne megölni vagy elfogni.

Ó szóval egy alakváltó.Aki állatok és emberek testének kinézetét is fel tudja venni,akár egyszerre is. Így kombinálva a két erőt. Emellett könnyen kiszívhatja a halandók életerejét így növelve életerejét és képességeit. Erős jellemű,az egyik legveszedelmesebb démon fajta. Gyenge pontjai a szíve és a feje. Ha bármelyiket is megsebzik ereje a felére csökken.Lám végre használhatom az új képességeimet vele szemben.

-Bora itt vagy még?-legyez a kezével előttem apám.

-Igen csak átgondoltam hogy mire vállalkozom.

-És hogy döntöttél?-vonja fel a szemöldökét.

-Elvállalom.

-Ez az én lányom! Akkor hétfőtől új tanulóként kezdesz!.-mondta boldogon majd kisétált az ajtón.

Hanyatt dőltem az ágyon majd sóhajtottam. Meg kéne keresnem a fegyveres bőröndömet. Vajon hova tehettem..
Áh,úgy látom hosszú este elé állunk..."

Hétfő reggel

-Sehun!-ordibálok.-Mit keres a használt alsógatyád az ÉN szobámban?!-rontok be hozzá majd a fejére dobom.

-Fúj már.-dobja le magáról.-Hugi ne legyél ideges.-röhög majd kacsint egyet.

-Tudod ki az ideges!-nézek rá gonoszan majd az asztalán lévő pohár vizet a fejére öntöm.

-Megtennéd hogy nem rajtan gyakorolod az új képességeidet?-emeli fel ő is a hangját.

-Csak mert te nem tudsz ilyet?-vigyorgok.

-Inkább menj védd meg a kis szerelmeid.-gúnyolódik majd megdob egy párnával.

Nem válaszolok csak átsétálok a fürdőbe ahol gyorsan lezuhanyzom. Miután végeztem köntösben futkorászok a dolgaimat keresve. Először is a ruhámat találtam meg amit gyorsan magamra is kaptam. Hál isten nem volt egyenruha ezért egy rövid gatya és egy fekete crop top tökéletesen megfelelt. Ezek után megittam a kávémat ami már idő közben kihűlt mert apa elment és nem melegítette meg. Ez is pipa.
Már csak fogmosás egy kevés smink és kész is vagyok. 10 perc múlva már az ajtó felé indultam mikor eszembe jutott valami.. 

-Sehun!Nem tudod hova raktam a fegyvereimet?-kiabálok fel hozzá.

-A nappaliba van a dohányzó asztal alatt.-kiabál vissza.

Vajon hogy kerülhettek oda..
Gyorsan betrappoltam az említett helyre majd felkaptam őket és láthatatlanná tettem.
Az egyiket ami egy kis késnek látszott,de igazából egy fél méter hosszú kard volt a farzsebembe rejtettem. Egy pisztoly került még a táskámba és egy kis lézer fegyver a kulcstartómra.
És még csak az alap fegyvereknél tartunk. De most jelenleg ez elég lesz.
Az ajtón kilépve beszívtam a kora reggeli friss levegőt.
Az idő kellemes volt az a nem túl hűvös és az a nem is túl meleg.
Az iskola ahova mennem kell csak pár utcányira van tőlünk,pedig még sosem hallottam róla.
Útközben a kedvenc számom hallgattam mikor valaki megfogta a vállam és berántott egy homállyal fedett sikátorba.

-Te meg ki a...-kezdtem el kiakadni de befogta a számat.

-Bora..Emlékszel még rám?-kérdezi rekedtes hangján.. Ismerős de nagyon régen hallottam.. Aztán az emlékek utat törtek maguknak..

-Kai..-suttogom.-Te még is mit keresel itt?

-Csak annyit akartam hogy vigyázz magadra és hogy ne bízz meg senkibe sem.

-De hát...-nem tudtam befejezni. Ahogy jött úgy el is tűnt. De vajon honnan tudta meg?
És hogy kicsoda Kai? Nos... Ő az egyik legrégibb barátom de régebben több is volt mint barátság. Már egy éve nem láttam pontosan akkor amikor külföldre ment munkaügyben. Egyszer sem beszéltünk azt sem tudtam pontosan hova ment. Túl gyorsan történt minden. De most mintha megváltozott volna. Furcsa volt és csak így faképnél hagyott..
Zakatoló gondolatokkal indultam tovább. Hisz ha már haza jött nem hagyhatom annyiban..
Mikor az utolsó utcába fordultam be megláttam az épületet,így kivettem a fülemből a fülhallgatót és zsebre vágtam. Közeledve az iskola felé észre vettem,hogy a bejárat mellett egy portás várakozik. Gyorsan víg mosolyt erőltettem az arcomra de mielőtt megszólalhattam volna megelőzött.

-Jó reggelt kisasszony mit parancsol?.-kérdezte aranyosan.

-Új diák vagyok,most költöztünk ide.-füllentek kicsit nehéz szível.

-Ó értem akkor kérem fáradjon be az igazgató úr már biztosan várja magát.

-Rendben köszönöm.-indultam el majd rájöttem hogy fogalmam sincs merre kell mennem.-Elnézést.-szólítom meg újra.

-Igen?

-Merre találom az irodáját?

-Menj a főbejárathoz majd balra a szekrények után lesz egy lépcső azon felmész és egyenesen.

-Köszönöm. -nevetek majd meg sem várva a választ elindulok abba az irányba amerre navigáltak. Az épültem nem csak kívülről volt nagy hanem belülről is. Szép igényesen felszerelt folyosók egyenletes újra festett,vakolt fal. A folyosón kevés diák volt és legtöbb lány de még is megbámultak. Szuper..De szeretek iskolába dolgozni új diák ként.
A furcsa,vagy éppen érdeklődő pillantásokat figyelmen kívül hagyva haladtam a lépcső felé. Mikor a lépcsőn felérve szétnéztem egyszerre a portás által említett iroda helyiség ajtaját láttam meg. Oda sétáltam majd egy kis tétovázás után be is kopogtam.

-Gyere!-hallatszott egy női hang.

Beléptem és körülnéztem. Kis helyiség volt előtér szerű. Volt benne egy fekete bőr kanapé azzal szemben pedig egy asztal ahol egy titkárnő ült.

-Biztos te vagy az új tanuló gyere.-mosolygott kedvesen én pedig mint egy megszeppent kisgyerek csak bólogatni tudtam. Bement a bejárati ajtóval szembe lévő ajtón majd megszólalt:

-Igazgató úr ő itt az új diák.

-Rendben köszönöm Seul.

Az iroda szép volt rendezett mint eddig minden. Itt is volt egy bőr kanapé szintén fekete. Majd vele szemben egy asztal mögötte pedig az igazgató.

-Kérlek foglalj helyet.-mutat a kanapéra.

Engedelmesen helyet foglalok a meglepően kényelmes kanapéba. A férfi feláll az asztal elé sétál majd neki támaszkodik.

-Szóval elvállaltad a munkát,Bora.-mosolyog.

-Maga tudja ki vagyok?.-lepődök meg.

-Persze. Ismerem az apádat. Régen még társak voltunk.-emlékezik vissza.

-Akkor miért nem maga intézi el a szörnyet?

-Szerinted hogyan nézne ki ha kiderülne hogy az igazgató démon vadász?

-Végül is.. Logikus.

-Igen. Szóval pár napja kezdődött az egész...

És elkezdett mesélni.

Nagyjából pár napja kezdődött az egész mikor a BTS ide jött.-kezdte.-Kémia órán az állatok kiszabadultak és megtámadták a diákokat és a tanárokat. A tárgyak maguktól mozogtak és kísérteties hangok hallatszottak. Egy diákom eltűnt testnevelés óra közben és azóta sem látták. A rendőrök azt mondták a rossz anyagi helyzetük miatt szökött el. De én tudom hogy ennek más oka van.
Majd ezek után furcsa üzenetek jöttek mindenkinek. Furcsa zene szólt a rádióban de az ott lévők semmit sem csináltak.
És mivel nagyon jól ismertem az édesapád megkértem,hogy egy profit szerezzen nekem.. És hát elküldte a lányát. Először meglepődtem de aztán utánad kérdeztem és mindenkitől a legjobbat hallottam. Szóval remélem nekem is tudsz segíteni. A fő védelmet a Bangtan Boysra fordítsd kérlek. Hisz mint észzre vehetted miután ők jöttek akkor kezdődött az egész. Ők a célpontok de ha elmesélnénk nekik mi folyik körülöttük tudod jól,egyik sem hinné el. Szóval egy osztályba lesztek barátkozz össze velük,tapadj rájuk de ezt már tudod. Ha az iskolába éjjelente felderítést szeretnél tenni akkor megadom a riasztó kódot és kapsz egy kulcsot is minden helyiséghez.
Esetleg ha megfigyelési rendszert szeretnél berakni tudasd velem kérlek hogy hova rakod. Minden héten az irodámban várlak egy beszámolóra mire is jutottál eddig. Ennyi lenne. Megfelelnek a feltételek?

-Igen.Jók lesznek.-mosolyodok el.

-Rendben akkor itt az órarended egy térkép az iskoláról a riasztókód és a kulcsok.A te osztályod a C osztály.

-Köszönöm,megteszek minden tőlem telhetőt.

-Én köszönöm.


Nem válaszoltam semmit csak meghajoltam és kisétáltam. Köszöntem a titkárnőnek aki folyamatosan gépelt valamit ezért csak egy bólintásra és egy mosolyra futotta.
Lesétáltam a lépcsőn majd elmentem egyenes amerre a térkép mutatott.
Befordultam jobbra végig mentem a folyosón ahol az utolsó terem előtt megálltam.
Az ajtó melletti kis táblán a "C osztály" felirat állt.
Rövid tétovázás után benyitottam majd egyszerre balra néztem ahonnan a hangokat hallottam.
A leghátsó sorban a padokon a BTS foglalt helyet körülöttük pedig lézengett pár lány.
Az osztály többi része nyugalmasan ült a helyén és tanult,legalább is addig amíg be nem léptem.
A sok szem mind rám tapad és mire mozdulni tudtam volna valaki már elém is sétált...

 A sok szem mind rám tapad és mire mozdulni tudtam volna valaki már elém is sétált

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
IrresistibleWhere stories live. Discover now