4.rész

131 18 1
                                    


*Jungkook szemszöge*

Reggel Tae keltett hisz mint mindig elaludtam. Sokáig kosaraztunk Borával és miután haza kísért nem tudtam kiverni a fejemből. Amit meg mondott a hamis barátokról tökéletesen igaza van. De biztos vagyok benne,hogy titkol valamit.

-Kook gyere már!-kiabál Suga.

-Megyek már!-ordítok vissza majd felkapom a hátizsákot és a többiekhez futok.

-Ideje volt.-horkant fel Jimin.

-Morcikaa.-nevetgél Tae.

-Na indulás skacok.-indul el Jin

Miután mindannyian kiléptünk az ajtón Suga bezárta az ajtót és elindultunk.
Röhögve sétáltunk tovább hisz Tae újra alkotott.
Suga történetét hallgattuk mikor Jimin hirtelen megszólalt.

-Srácok...ti is látjátok?.-nyel egy nagyot.

Mivel fogalmunk sem volt miről beszélhet elnéztünk ugyan abba az irányba.
És amit láttunk az ijesztő látvány volt.
A földön feküdt egy lány összekuporodva.
Szőke haja koszos volt és kócos.
Istenem..Borának is szőke haja van.
Csak ne ő legyen könyörgöm csak ne ő...
Egyikünk sem mozdult csak álltunk és néztünk előre.
Majd hirtelen a lábaim elindultak először szép lassan majd futásnak eredtem.
Mikor közelebb értem féltem a lányra nézni.
Oda érve óvatosan felé fordítottam a fejem de a haja takarta az arcát.
Távolról hallottam ahogy a többiek is jöttek.
Mellé térdeltem és elvettem a haját az arcából.
Ő volt az...Bora.

-Fiúk siessetek!-kiabáltam kétségbeesetten.


Hogyan kerülhetett ide?
Mi történhetett vele?
Ki tette?
Vagy mi?
Túl sok a kérdés..
Először Jimin ért ide majd Suga.

-Bora?-szakad ki a kérdés mindkettőjükből.

-Ti meg mit néz..-kezdte volna Tae de amint meglátta filkiáltott.-Bora!

-Fiúk nyugodjunk le.. -suttogja Suga.

-Orvosra lenne szüksége.-folytatja Jin.

Miközben a fiúk megtárgyalják mit kéne tennünk én csak őt nézem. gyönyörű arca nedves volt mintha álmában sírhatott volna.
Karjai ernyedten feküdtek egymás mellett lábai pedig a mellkasáig volt felhúzva.
Az arca még így is gyönyörű volt.
Mikor végig akartam futtatni rajta a tekintetem a nyakánál megakadtam.

-Srácok,nézzétek csak.-nyúlok oda a nyakához de mikor hozzá értem olyan volt mintha megszúrt volna valami.- Egy aprót felszisszentem.

-Mi az?-kérdezte Suga majd a sebhez nyúlt. Miután megérintette ő is ugyanúgy tett mint én.

-Mi bajotok?-szólal meg egyszerre Namjoon és J-Hope.

-A seb..-suttogom.-megszúr.-nézem az ujjamat amin vöröslik a vér.

-Mind egy vigyük be úgy,hogy ne nyúljunk a nyakához.-áll fel J-Hope.

-Jól van majd én hozom.-nyúlok alája majd felemelem.

Milyen kis könnyű,törékeny teste van.

-Miért pont te hozod?-lép oda mellém össze húzott szemekkel.-Ki tudja lehet miattad lett baja,hisz téged kísérgetett.J

-Jimin fogd be.-rivall rá Jin.-Itt most a lényeg,hogy megfelelő helyen legyen.

-Rendben. De én vigyázok rá.-sziszegi majd előre megy és beüti a kódot hisz még a portás nincs itt.

-Mindketten csak fogjátok már be.-csattan fel Suga.-Most pedig gyertek.-megy előre.

Borával a kezemben sétálok utána miközben az arcát nézem. Ha elkapom azt aki ezt tette vele nem hiszem,hogy élve megússza. Ezekkel a gondolatokkal követtem a srácokat míg az orvosihoz nem értünk.
Lefektettem a vizsgáló asztalra majd mellé húztam egy széket és leültem.

-Fiúk még is kinek kéne erről szólni?- töri meg a csendet J-Hope.

-Talán értesíteni kéne az igazgatót.-gondolkozik el Jin.

IrresistibleWhere stories live. Discover now