A haza fele vezető út csendben telt el. Mikor megérkeztünk Adél rögtön a nyakamba ugrott.
-Mi történt?-kérdezgette izgatottan.
-Nem beszélhetnénk meg ezt kint?-kérdeztem.
-De.
Mikor már a trambulinban voltam nem bírta tovább válaszokat akart.
-Azt mondtam hogy, csodálkozom hogy azt mondta neked hogy nekünk vannak "ügyeink" erre ő, hogy miért nincsenek, én ezt megint honnan tudjam, mire újra meg kérdeztem hogy, vannak ügyeink ő erre megcsókolt.-mondtam el hadarva.
-Tehát vannak ügyeitek.-vonta le.
-Tömören ja, na és mi van Gerával?-kíváncsiskodtam.
-Nincsen semmi sem. Egyszerűen csak barát.-mondta. Ádám pont ki akart jönni amikor Maja befutott a házba.
-Megyek.-szólt Adél és be ment kihozni a kutyát.
-Mizu?-jött be a trambulinba Ádám.
-Semmi különös.-mosolyogtam rá. -Figyelj, mi volt az a csók?-kérdeztem.
-A mi kis közös ügyünk.-mosolygott rám, én meg elpirultam.
-Szerintem lassan mennetek kellene.-mondtam.
-Csak kellene.-mondta halkan. De csak rá mosolyogtam.
-Meg nézem Adélt hogy, boldogul-e Majával.-mondtam mosolyogva. Már éppen ki szerettem volna szállni a trambulinból amikor Ádám magához húzott.
-Ugye tudod hogy, a kutya már rég kint van?-kérdezte vigyorogva.
-Csak sejtettem-suttogtam.
-Miért nem akarsz itt maradni velem?
-Mert..mert..félek.-suttogtam.
-Mitől?-Hogy csak kihasználsz.-mondtam.
-De buta vagy.-nevetett fel.
-Köszi.-vigyorogtam rá gúnyosan.
-Figyu, megyek mert Gera már elhúzat a belét.-mutatta a telefonját amin Gera üzenete volt.-De holnap gyertek el a fenyves hotelhez tudod hogy, hol van?-csak bólintottam.-Rendben akkor ott találkozunk fél tízkor.-mosolygott rám és megcsókolt.
-Kikísérlek.-mosolyogtam rá.
Már a kapunál voltunk amikor, magához húzott és szenvedélyesen megcsókolt.
-Holnap várlak hercegnő.-mondta és elment.
Reggel Adélt felkeltettem felöltöztünk és még háromnegyed kilenckor elindultunk mert, gördeszkával nem olyan gyorsan jutunk el egyről a kettőre. Mikor ott voltunk a fiúk kit fociztak. Félmeztelenül. Szóval megcsodálhattuk a kocka hasukat. Eleinte tartózkodtam oda menni hozzájuk. De az én drága unokatestvérem berángatott hozzájuk.
-Sziasztok!-köszöntünk egyszerre Adélal. Ádám rögtön oda jött és megcsókolt mire mindenki elkezdett 'húúú'-ni mire én elvörösödtem.
-Szia.-suttogtam.
-Szia.-mondtam majd átkarolt.
-Emberek ők itt Napsi és Adél. Ti őket gondolom ismeritek.-mondta mire mosolyogva bólintottunk.
Böde először jött oda és illedelmesen bemutatkozott. Én csak nyújtani akartam a kezemet erre megölelt.
-Ja, bocsi izzadt vagyok.-vigyorgott gonoszan.
-Semmi gond van 2 bátyám már megszoktam.-vigyorogtam rá.
-Ádám, öcsém kezdj el félni ha, megbántod valamivel is.-vigyorgott rá Dani. Ádám csak rémült arcot vágott mire elnevettük magunkat erre Ádám felkapott a hátára futott velem egy kört aminek nem tudom, mi volt az értelme majd, letett és elkezdett csikizni. Majd egy hang megütötte a fülemet. Jaj csak ezt ne! Noémiék, el is felejtettem hogy, ma itt van edzés.

ESTÁS LEYENDO
Wrong Crowd
Fanfic-Vannak ügyeink?-kérdeztem mire a hercegem akibe régóta bele vagyok zúgva megcsókolt. -Tehát vannak ügyeink.-mondtam ki.