Nem hagytam magam és este végül alvásra használtuk az ágyat és nem lepedőgyűrésre. De a zuhany alatt azért volt egy kis...khm....Ashton keze valami csodákat művelt velem khm...nem részletezem ha nem baj. Reggel viszont hamarabb kelltem mint ő. Kifliztünk és ő volt a kiskifli. Szorsan öleltem és arcom a vállába furtam. Mikor felkeltem egyből megcsapott az a tipikus Ashton illata amitől most kicsit megszédültem. Nem azért mert büdös hanem ellenkezőleg. Az illata valami nagyon bódító. Na de megráztam a fejem majd óvatosan kimásztam mellőle. Olyan édes volt ahogy egy párnát szorongagott. Felvettem papucsom majd kivánszorogtam a konyhába ahol Luke egy félkómás fejjel bámulta az újságot. Cal meg...mint egy zombi most úgy halál komolyan. Mi van ezekkel?
-Heló...-köszöntem Lukenak ahogy elvettem a nutellát és a kenyeret.
-Eh...-ennyi volt a válasza.
-Cal?-néztem a pulton...alvó haveromra. Szabályosan felfeküdta a konyhaszigetre és.. aludt. Elaludt.
-Mit csináltatok ,hogy ilyen zombik vagytok? -kíváncsiskodtam miközben a nutellás kenyeremet ettem.
-Mikey az Ashtonnal aludt és Cal meg Niánál volt...-motyogta de szeme majdnem lecsukódott.
-Én vagyok Mikey.-pofozgattam finoman az arcát.
-Cal Niánál volt.-Ismételte meg. Nem értettem de amikor rám emelte piros szemeit, és álmatlan arcát...leesett minden. Szeme alatt hatalmas táskák és száraz könnyek az arcán. De hisz van az a lány akivel...akkor én nem értem mán' ezt. Hülye vagyok én ehez. -Cal Niánál volt.-Ismételte mint egy robot.
-Luke...egyszer is felfogtam. Figyelj rám ecsém. Ide figyejjé'-ráztam meg vállainál de csak annyit láttam ,hogy...könnyes a szeme csak vissza tartja. Ó csak ne sírj kérlek!
-Haggyál!-szólt rám majd betrappolt a szobájába. Ez mi a bánatos szétcsapott kutyagumi volt?!? Ebbe a házba csak én vagyok normális?!?
Az egyik bealszik a konyhába, a másik sírni kezd mert Cal Niánál volt, a harmadik majdnem megdugatja magát velem! Há' esküszöm itt mindenki begolyózott és csak én vagyok normális! Na jó nekem ez sok így reggel 8 órakor.
Fogta magam majd a kanapén hagyott ruháimat átveszem és a bakancsom felvéve le is mentem egy kicsit levegőzni. Nekem ez kezd zavaros lenni. Az én agyam ezt nem képes befogadni. A lakás előtti padra le is ültem mire egyből odajött két lány. Felvettem mosolyom ahogy néztek engem hitetlenkedve.
-Sziasztok lányok. Mit szeretnétek?-kérdeztem a lehető legkedvesebben.
-Jézusom. Csak...szeretnénk egy fotót ha nem baj.-habogott az alacsonyabb szőkés hajú lány. Na ők normálisak én nem rohannak le mint valami őrűlt. Szóval felálltam majd fogtam a telefonjukat és csináltam mindkettejükkel egy egy képet. A magasabb vöröses hajú lánytól egy puszit is kaptam.
-Köszi Mikey. És...ezt oda tudod adni Lukenak?-nyújtott nekem egy kis levelet.
-Persze -vettem át a levelet.
-Köszi. Na de viszált Mikey. -mondták egyszerre majd mentek is dolgukra.
Az ilyen fanokat szeretem mert nem sikítoznak, ugrálnak meg sírnak meg fasz tudja. Normális emberi lények modjára megkérték ,hogy csináljunk képet és ennyi.
...
Igen ez ilyen kis semmilyen es eleg rovid de hat ilyen is kell. Remelem tetszett.
Pusszantas gyermekeim 👀❤
ESTÁS LEYENDO
Gyerekes $Mashton$(Befejezett)
De TodoKét gyerekes alak akik megvesznek egymásért csak még maguk se tudják. Napról napra más hülyeségen kapnak össze. Még nem eljutna oda ,hogy "Miért is veszekszünk ennyit?"
