Sherlock novellák

Hová mész Sherlock?

- Uram, segíthetek valamiben?- kérdezi a recepciós nő és kedvesen rámosolyog a göndörhajú férfira.
- A havi becsekkolásért jöttem. -válaszolja amaz.
-Szabad a nevét? - mosolyog kitartóan a nő, hátha viszonozzák.
-Sherlock Holmes.
A recepciósnő odalép az aktatartó polchoz és megkeresi a páciens nevét. Kinyitja, kihúz belőle egy lapot, és kipipál belőle egy négyzetet. Magában elismerően bólogat. A polc alatt sorban felálló üvegekből, belenyúl abba amiben a lila biléta darabok találhatók, és átnyújta Sherlocknak.
-Gratulálok Sherlock!- mondja barátságos hangnemben- Maga hathónapja tiszta!
Sherlock elveszi a bilétát és még a kezében megforgatja azt. A szeme tükröződéséből lehet látni, hogy keservesen megdolgozott ezért a műanyag tárgyért.
- Sherlock maga ugye munkanélküli? - kérdezi hirtelen a recepciós nő. Sherlock felpillant és némán bólint.
- Nem akar munkát válallni?
Újabb néma bólintás a göndör hajú férfitől.
-Gondolkozott már milyen munkát szeretne?- teszi fel a recepciós nő a kérdést. Ezuttal viszont néma fejrázást kapott válaszul.
-Ha választhatna egy munkát, mi lenne az?
Sherlock elgondolkodott. Szemeit a recepció falára felszegelt órára emeli, és mintha visszapörgetné a nagymutatót. Ahogy képzeletbe fordult visszafelé a mutató, úgy került vissza abba az évbe, ahol még határozottan tudta, hogy mi is akar lenni.
És hirtelen rájött mit kell tennie.
Törzse megfordult, szemét levette az óráról, és az ajtót kereste. Mikor megpillantotta a kétszárnyú, üveges rozoga ajtót, lábálval gondolkodás nélkül elindult felé. Már épp megfogta a kilincset, mikor a hátamögött hallotta:
-Hová megy Sherlock?

****

-

Uram, bejelenthetem? - kérdezi a pincér ruhába öltözött komornyik.

Sherlock Holmes kihúzza magát, és nagy levegőt vesz.
-Nem kell, csak a bátyámhoz jöttem.-mondja és már ott is hagyja a nevetséges alakot.
Kopogás nélkül belép Mycroft Holmes irodájába.
Bátyja felnéz az iratokból.
Már várta.
-Üdvözöllek öcsém. Mi járatban?
Az ifjabb Sherlock felhorkant.
- Te hozattál ide engem,  inkább nekem kellene ezt kérdeznem.- mondja, majd elgondolkodik és hozzáteszi- pont akkor, amikor fontos hívást várok.
Mycroft felhúzza az orrát.
- A haditengerészettől? Ó, milyen aranyos! Hiszen már gyerekkorod óta kalóz akartál lenni! -mondja gúnyosan.- Kár, hogy a drogosokat nem sorozzák be!
Sherlock arcizmai nem rezdültek, de a természetellenesen mereventartó állkapcsán keresztül ki tudott préselni pár szót:
-Hat hónapja tiszta vagyok.
A bátyja kegyetlenül felnevet.
-Azt hiszed, hogy ez elég Sherlock? Nézz már magadra!- int az öccsére- Gyenge és vézna vagy. Ott kemény munka várna rád.
Mycroft elhallgat és várja, hogy testvére beismerje magának ezt a tényt. De Sherlock áll, mint aki a törvényszék előtt várja az ítéletet.
- Sherlock te nem vagy katona alkat. Így mivel jelenleg a parlamentben rámbízták ezt az ügyet, hogy én döntsek a sorsodról....-mondja, és elővesz egy pecsétet, kinyit egy aktát amihez Sherlock arcképe van hozzácsatolva és lepecsételi. A kék tinta jól olvasható a fehér papiron: Kérelem elutasítva.
Sherlock kifújja a bentartott levegőjét. Észre se vette, hogy bennt tartotta. Jobb kezét ökölbe szorította, de még ő is érezte milyen gyenge szorítása van.
És hirtelen rájött mit kell tennie.
Sarkonfordult, és feltépte az iroda ajtaját. Maga után jó erősen behúzta, de még hallotta a hátamögött a bátyja hangját:
-Hová mész Sherlock?

***

-Uram, készüljön. Mindjárt felkonferálják.- mondja egy kamaszfiú. Visszazárja az öltöző ajtaját és magára hagyja Sherlockot. Nagylevegőt vesz és belenéz a zuhanyzók melletti tükörbe. Felsőteste mostmár izmos, karjai vastagabbak és erőteljesebbek. Nemhiába edzett annyit. Kezét ökölbe akarja szorítani, csupán azért, hogy érezze puszta testi erejét, de most nem tudja. A boxkesztyű gátolja abban. De a meccs után majd megteheti. Felkapja a fekete-arany selyem köntösét, és elindul a ring felé.