A 8. szoba 《Befejezett》

Kiegészítő rész (csak a happy end kedvéért)

Miután egy napon át sírtam felébredtem és már szeptember elseje volt. Felvettem az ünneplőm és kávéval indultam a suli felé.
Az utca csendes volt, alig sétált rajta valaki. Végig a földet néztem és hirtelen megáltam. Észre vettem egy ugyan olyan cipőt, melyben az álmomban megbotlottam. A szemem felragyogott, a szám elmosolyodott és hihetetlenül boldogan mértem végig az előttem álló Jamie hasonmást. Olyan boldog voltam, hogy átkaroltam és vagy 2 percen át öleltem.

-Én mondtam, hogy még találkozunk, csak te előbb ébredtél fel.
-Ezt, hogy csináltad?
-Nem tudom, de mivel "lebegő gyilkos" vagyok ilyet is tudok.

Hosszas beszélgetés után megfogta a kezem és így indultunk a suliba.
Majd mikor az álmomból már ismerős Lara mellém akart ülni, ránéztem és annyit mondtam:
-Bocsi, de van barátom.

Megdöbbent arcot vágott, hogy tudom, mi a szándéka velem.