Ne nevettess!

2. Dáma

A nyomozó gondosan félretolja Timothy aktáját, és egy újabbat csúsztat mellé.

-Hűha maga jól átgondolta ezt -bólintok elismerően. Ő csak elengedi a füle mellett, és kikeresi a következő kártyalapot. 

Amanda Collins, a vénlány a szállóból, a második áldozat. Alig veszem szemügyre a fényképét, Sammy rácsapja a Dámát. Egy elismerő mosollyal üzenem, hogy kezdjen csak bele. 

A következő lap a sorozatunkban a Dáma, aki Amada Collins néven jelentkezett be a bostoni White Hart hotelbe június 12 -én - két nappal Timothy halála után. Őszintén meglepett, hogy gyilkosunk még egyszer Bostont választotta helyszínnek, és főleg ezért feltételeztem, hogy Miss Collins halála már azelőtt a tervei között szerepelt, hogy ide utazott volna. Kockázatos ugyanabban a városban többször ölni. De ami még kockázatosabb, ha ez a város bárhogyan köthető a gyilkoshoz. Mertem feltételezni, hogy az illető inkább intelligens és számító, mint dühöngő őrült, úgyhogy a városon kívül kerestünk gyanúsítottakat. 

Egy apró mosolyt megengedtem magamnak erre, de hagytam, hogy folytassa. 

És akkor ejtsünk néhány szót Miss Collinsról is. A gyilkos tökéletesen választotta ki a Dáma karakterét. Miss Collins ötvenkét évesen egyedülálló nő volt, ugyan nem volt dúsgazdag, korlátain belül egyfajta előkelőséget valósított meg. Fennhordta az orrát, barátai közül sokan sznobként írták le - enyhébb szavakat használva persze.  Soha nem adta fel az elegáns öltözködést, ez volt, ami leginkább megmaradt mindenkiben, aki ismerte. A gyilkos június 29 -érkezett a hotelbe. Nem foglalt szobát, ami okos húzás volt, de felvet egy problémát: hogyan jut be anélkül, hogy feltűnést keltene? Sok fejtörést okozott, de végül találtam egy megoldást, amit gyilkosunk használhatott. A beszállítók igen szabadon mozoghattak a konyha és mosoda részlegén, így ott nem figyeltek az arcokra, csak azt nézték, mindenki dolgozik-e valamit. Elég volt egy dobozt felkapnia, és máris láthatatlanná vált a dolgozók számára. Néhány biztonsági felvételen utólag ki lehet szúrni. Ez volt az első hibája. 

-Jajj, Sammy, ne legyen olyan szigorú szegénnyel! Ez még csak a második gyilkossága.

-Az efféle játékokban nincsenek kifogások, Victoria. Egyetlen apró elcsúszással az életed dőlhet romba. 

-Mégis szabadon maradt még három hónappal és két gyilkossággal később -tesztelem a nyomozó türelmét. Meg sem rezdül az arca, úgy folytatja, mintha meg se hallott volna:

A hotel kamerái nem készítenek túl jó minőségű felvételt. Azonban arra jók voltak, hogy tudjuk, a gyilkos mettől meddig volt a szobában, és ugyan az arcát lehetetlen volt kivenni, egy keveset megtudtunk a testfelépítéséről. 

18:31 a gyilkos megközelíti Miss Collins szobáját, és egy kopogás után belép. Valószínűleg szobaszerviznek vagy takarítónak adta ki magát, így nyert bebocsájtást. Dulakodtak, az áldozat dohányzóasztalának tartalma mind a földön landolt, és testén is találtunk kisebb zúzódásokat. Gyilkosunk több kegyetlenségre szomjazott, mint első alkalommal. Kloroformmal kábította el az asszonyt, és még életben volt, mikor belekezdett az immár névjegyévé vált rituáléba. Felvágta a mellkast, újonnan ügyesebben kiemelte a szívet, majd azt felvágva széthajtotta, és a Dáma kezébe adta. Ugyanazzal a merev testtartással, és semmibe meredő szemekkel találtuk őt is, mint a Grey fiút. A nyomasztó merevség csak még inkább a kártyafigurák megjelenését kölcsönözte neki. Gyilkosunk felfedte a második lapot: kőr Dáma. A sorozat még korántsem ért véget. 

Egészen elkápráztat. 

-Lehet egy kérdésem? -piszkálom a bilincsemet.

-Nem garantálom, hogy választ kapsz rá -mondja komoran. Egyre jobban izgalomba hoz ez a Sammy. Szeretem a kihívásokat. 

-Maga olyan katolikus iskolába járt, ahova csak fiúk iratkozhatnak be és úgy féltik a női mellektől, mint magától a sátántól? -egy aprót rúgok a lábán az asztal alatt. 

Nem válaszol, de csodálkozó tekintete mindent elárul. Halkan kuncogok.

-Ó, hogy hogyan jöttem rá? Ne aggódjon, nem vagyok látnok! De csak szórakozom, mást akartam kérdezni. 

-Halljuk!

-Mit gondolt, miért pont kártyafigurákat készített? -könyökölök az asztalra sűrűn pislogva. 

-Most már teljesen lényegtelen, de a nyomozás kezdetén ezt gondoltuk az ügy kulcsának. Az első gyilkosság utáni profil alapján szerencsejáték-függőket kerestünk. Egy hiba volt ebben az elméletben: Timothy pénze mind a táskájában maradt, amit egy függő nem engedhetett volna meg magának. A második gyilkosság után változott a profilunk, ugyanis a gyenge felvételek alapján egy kamaszkorú fiút kerestünk, akinek a családjában lehettek problémák a szerencsejátékkal.

-Hé! -vonom össze a szemöldököm -Nem vagyok elég nőies, Sammy? 

-Ne engem okolj, hanem a biztonsági felvételeket, és a bő pulóveredet! Egyébként fiatalabbnak hittünk, ha ez vigasz! 

-Ez eléggé vérszegény volt -húzom el a szám, közben az asztal alatt kinyújtóztatom a lábam. 

-Gondolom megérted, hogy nem vagyok viccelődős kedvemben -morogja, és eltolja magától a lábaim. 

-Maga nem valami vidám fickó. Nem halna bele, ha néha mosolyogna!

Elengedi a füle mellett.