Please Don't Go*Jack Gilinsky Fanficiton*

One

A vonatállomáson álltam és vártam. Vártam hogy másfél év után újra lássam legjobb barátomat. Jacket. Álltam és néztem az érkező vonatokat és csak arra tudtam gondolni hogy percek múlva megérkezik az a vonat amin Jack ül. Pár perc múlva amikor rápillantottam az órámra rájöttem...itt az idő. És igen! Felnéztem és abban a pillanatban megállt majdnem elöttem egy szürke vonat, amiről az emberek csak úgy özönlettek le. Egy anyuka a kisfiával, aztán pár középiskolás, és még néhány idősebb ember. Jacket még mindig nem láttam és már majdnem elgondolkoztam azon hogy biztos ez e az a vonat amit én várok, de gondolataimból hamar kiszakitott egy ismerős hang.

-Emma-mondta én pedig a hang irányába fordultam.
-Jack-mondtam és odarohantam hozzá. Jack eldobta a csomagokat amik a kezében voltak én pedig felugrottam rá. Sírni kezdtem és Jack mégjobbab magához szorított. Kezeivel combom alját fogták ezzel tartva engem. Percek teltek el de mi még mindig úgy álltunk.

-Vártalak már-mosolyogtam rá ő pedig gyönyörűen csillogó barna szemeivel szemembe nézve elmosolyodott.
-Vártam hogy várj-mondta én pedig sìrva újra megöleltem.
-Ne sírj,itt vagyok-mondta én pedig elmosolyodtam.
-Igaz-nevettem el magam.
-Nem hiszem el hogy itt vagyok-mondta és szemebe nézett.
-Én se hiszem hogy itt vagy-mondtam.
-Pedig hidd csak el, itt áll melletted Jack Gilinsky aki egy igazi szerencsétlenség-mosolygott magabiztosan és felvette az eldobott cuccokat.
-Nos igen...olyan szerencsétlenség vagy még a teljes nevedet sem tudod-nevettem ki.
-Azt akarod hogy kimondjam?-vonta fel tökéletes szemöldökét.
-Pontosan.
-Itt áll melletted Jack Finnegan Gilinsky aki egy igazi perfect boy-mondta mosolyogva.
-Ne ess túlzásba-nevettem ki és újra megöleltem.

Jack és én már ezer éve ismerjük egymást és már kiskorunk óta legjobb barátok vagyunk, ezért nem volt kétség hogy nálunk tölti azt a kevés időt ameddig itthon van.

Amikor beléptünk a házba anya máris rohant hogy üdvözölje G-t.

-Jajj drágám, hogy vagy?-kérdezte anya Jacket, miközben én mosolyogva lestem őket.
-Remekül vagyok köszönöm, és te?-kérdezett vissza G.
-Énis, már vártunk téged.
-Köszönöm hogy itt lehetek-mondta Jack.
-Szívem,nálunk mindig lesz helyed-felelte anya természetesen, majd ott hagyott minket.
-Na felmegyünk?-vertem vállba G-t aki nevetve elindult fel a lépcsőn.

Bementünk a szobámba ahol két ágy volt. Nincs testvérem, csak Gilinsky miatt van bent kettő ágy. Anya és én már három napja bevittük az ágyat hogy ne akkor kelljen amikor Jack már nálunk van.
G lecuccolt az ágyára majd szószerint ráült a csomagokra.

-Mesélj valamit, te lány-mosolygott rám.
-Hát már hiányoztál meg minden-motyogtam mert nem tudtam mit meséljek.
-Tisztában vagyok vele-nevette el magát-Te is hiányoztál nekem, de arról mesélj hogy például mivan a fiúkkal meg hasonlók, tudod-mondta és mintha enyhén zavarba jött volna a saját kérdésétől.
-A fiúkról meséljek neked?-kérdeztem vissza és felvontam a szemöldökömet.
-Igen.
-Hát...róluk nem tudok mit szóval inkábh ejtsük a témát és mesélj valamit te-mondtam.
-Hát jó, van egy lány-kezdte én pedig nyeltem egy nagyot.-Aki tetszik nekem, de vele nem lehetek együtt-mondta.
-Hogy hìvják?-érdeklődtem.
-Öm...Emily-mondta én pedig felvont szemöldökkel néztem rá.
-Aham értem Finnegan-nevettem ki
-Na jó csak poénkodtam, nincs semmi Emily-nevette el magát ő is.
-Tudom-mosolyogtam rá.
-Amúgy hoztam neked valamit-mondta és felállt a cuccairól hogy valamit előtudjon venni.
-Mondtam hogy nem kell semmi.-feleltem
-Nem beszél-vágta rá Jack
-Igenis főnök.-nevettem el magam.
-Na szóval...Tudom hogy nem szereted az ajándékokat és hogy mondtad hogy nem kell semmi de én ettől még nagyobb késztetést éreztem arra hogy vegyek neked valamit ezért vettem-mondta és a hátamögül előhúzott egy kis kék ajándékszatyrot és felémnyújtotta. Illedelmesen elvettem tőle, majd belenéztem a szatyorba. Megláttam benne egy képkeretet és benne egy képet amin mi vagyunk. Ez a kép már vagy 10 éves lehet. Olyan kilenc évesek lehetünk rajta. A képhez tartozott egy papír amire ez volt írva.:
Drága Emma! Már nagyon hiányoztál nekem, ezért is leplek meg ezzel a kis ajándékkal. Ami nem nevezhető annak mert nem igazán kellett érte fizetnem, de nem is ez a lényeg. Nyilván emlékszel a képre ugyanis egy elég vicces esemény után készült...tudod amikor szóba mert velem állni Mary akkor összevesztél velem mert azt hitted hogy jobb barátom mint te, és ezért a rágot belenyomtad a hajamba. A képen is látszik...nem baj azt az egy kis fürtöt nem hiányolom szóval...semmi baj :D Remélem tetszik, puszi G♡

Mosolyogva olvastam a levelet és néha felpillantottam az előttem álló Gilinskyre aki érdeklődve figyelte a reakciómat. Elnevettem magam ugyanis tényleg az a kép volt a keretbe amikor G hajába nyomtam a rágót mert féltékeny voltam Maryre. Haha.

-Na hogy tetszik?-kérdezte egy kis hallgatás után.
-Imádom, és mégegyszer bocsi azért az egy fürtért-nevettem fel és G megölelt engem.
-Semmi baj-mondta mosolyogva és megsimította hajamat.

G rendelt pizzát amìg én fürödtem.
Beleültem a kád forró vízbe és eszméletlen boldog voltam hogy Jack itthon van. Sajnos nem sokáig marad de addig is kiélvezzük azt a kevés időt. Mielőtt bárki is félreértené G és én csak barátok vagyunk. Nagyon régóta. Mindent tudunk egymásról meg minden...A forró víz segített a teljes kikapcsolodásban így majdnem elaludtam a kádban de G bekopogott és beszólt az ajtón hogy megérkezett a kaja. Te jó ég mennyi ideje lehetek bent!
Gyorsan kimásztam kádból, majd egy fekete bugyit és egy fekete rövidnadrágot vettem fel, és hozzá egy fehér pólót. Amikor kimentem G már ott ült az ágyon egy szál boxerben és ette a kajáját.

-Köszi hogy megvártál énis szeretlek-dobtam neki a vizes törölközőt
-Énis téged-vágott önelégült fejet és visszadobta a ruhaanyagot.

Kiraktam száradni majd énis leültem enni G mellé.

-Jó étvágyat-mondta mire bólintottam jelezve azt hogy énis ezt szándékoztam mondani csak most kiélvezem a kaja ízét.
-Szeretem amikor eszel-nevette el magát.
-Mi bajod van azzal ahogy eszek?-kérdeztem.
-Semmi, tök ari-mosolygott
-Inkább egyél G-feleltem majd újra beleharapott pizzájába.

Az egész éjszakát végig beszélgettük, ugyanis annyi mindent átkellett beszélnünk. Másfél év rengeted idő de a mi barátságunk mindent legyőz. Hiányzott már nagyon de mostmár boldog vagyok hogy itt van!

Sziasztok! Itt van a legújabb sztorim ami kerek 1004 szavas lett. Azta! Eddig ez a leghosszabb. Remélem elnyeri a tetszéseteket. Kommentbe kérlek jelezzétek ha várnátok a folytatást!