Elmosódott fénykép(szünetel)

10.rész

... Az avatóbál.
-Hölgyeim és uraim! Most pedig a beavatótánc fog következni. Ragadják meg a partnereinket és irány a táncparkett!-valaki belerikácsolt a mikrofonba.
Cherrie rámnézett és elmosolyodott. A következő pillanatban már a kezemnél fogva húzott a parkett felé.
-Na, mivan? Nem akarsz táncolni? Pedig muszáj lesz! -a válaszomat meg se várva megragadta a vállam és a kezem és táncolni kezdtünk.
Nem tudtam megállni, muszáj volt szélesre húznom a mosolyomat.
-Na, ez már jobban tetszik.- súgta a fülembe.
Egyre jobban magához húzott. Már csak pár centi volt közöttünk, amikor egyszer csak vége lett a számnak.
-Máris vége? -Csodálkoztam.
-Még csak most kezdődik...- huncutul mosolygott.
Egy lassú, keringős szám vette át az uralmat a teremben.
Hirtelen magamhoz rántottam az előttem álló gyönyörű lányt. Az arckifejezése elárulta, hogy meglepődött. De nem ellenkezett. Lassan elkezdtünk mozogni a zene ritmusára.
-Jól táncolsz. Teljesen elvarázsoltál.- ellökött magától egy kicsit, hogy belenézhessen a szemembe.
-Köszi, de nem nekem kéne flörtölnöm veled?- kiabáltam, mert a zene túl hangos volt. Válaszként csak egy mosolyt kaptam.
Mikor vége lett a számnak elléptem tőle.
-Gyere, menjünk valahova ahol nem ordít a zene.-ajánlottam és a válaszát megvárjunk már húztam is magam után.
Mikor kiértünk az udvarra, szembefordultam vele, és beszélni kezdtem.
-gyönyörű ez az udvar, nem?
-De, az. Ez az egész este nagyon gyönyörű volt. Köszönöm.
-Szeretném megkoronázni az eseményt.
Kérdően nézett rám. Fürkésztem egy pár másodpercig az arcát, majd közelhúztam magamhoz, és megcsókoltam. Végre megtettem. Egy fél másodpercig sem ellenkezett. Levegő hiány miatt szétváltunk, majd átkaroltam a derekát és megszorítottam.
-El se hiszem, hogy meg merted tenni.- nevetett fel, ezzel megtörve a csendet.
-Pedig megtettem, még tanúm is van rá-  majd rákacsintottam. Az estét táncolással és beszélgetéssel töltöttük.  Remekül éreztem magam.