Run-Out of the World

Part 6

Kinyitva a szemem, azthittem, hogy már egy jobb világba kerültem.
De nem, egy fehér falat láttam. Ami nem tetszett annyira mint a pokol bugyrai.
-Látom felébredt!-sétált oda hozzám egy orvos.-A halál beállta előtt még sikeresen megmentettük, és ezt egy embernek köszönheti.
-Szia!-lépett be az ajtón egy férfi.
Válláig érő göndör, barna haja rakincátlanul lógótt a szemébe. Szikrázóan zöld szeme a lelkembe látott, és mégjobban megölt belülről. Laza stílusa mégjobbá tette az összképet, ez a pasas maga a tökély.
Visszatérve az ámulatból, az orvosra néztem.
-De én megakartam halni!
-Mi azt nem engedhetjük, sok dolga van még a földön!
-Én, meg, akartam. HALNI!-emeltem fel a hangom.-Amúgy te ki vagy, és miért mentettél meg?
Mosolyát megvillantva közelebb jött, és leült a mellettem lévő székre.
-A nevem Harry.-suttogta, mintha úgyvélné, hogy egy porcelán baba vagyok és akár a hangjától is összetörhetek.
-Nos Harry, mit kerestél te a házamban?-néztem rá.
-Köszönteni akartam az új szomszédjaim!-mosolygott mégjobban. Most vettem csak észre, hogy ellenállhatatlan ajkai vannak.
-Ilyen dögös az új szomszédom?-motyogtam.
-Tessék?-értetlenkedett.
-Haza akarok menni!-javítottam ki magam, improvizálva.
-Holnap engedjük csak haza, de felügyelettel. A biztonsága érdekében, mostantól Mr. Styles-szal fog lakni.