A tökéletes véletlen (Camren)

2.RÉSZ-Hirtelen változások

Az ember azt gondolná, hogy minden gördülékenyen megy..hát ez nem mindig jön össze. Az első élő show-ban a csapatunkra azt mondták, hogy nincs összehangban és párbajoznunk is kellett amit végül megnyertünk. Viszont azt nem értem, hogy két hét alatt, hogy lehetne 5 lánynak tökéletesen összehangolódnia, na nem is ez a lényeg, hanem hogy ez után sokkal keményebben dolgoztunk és a legjobbra törekedtünk. A nevünket 1432-re cseréltük. Majd később egy szavazás alapján a rajongók a Fifth Harmony nevet szavazták meg nekünk. Habár a 'Harmony' rész nem is mindig volt igaz, a név tökéletesen passzolt hozzánk.
Sokat gyakoroltunk a lányokkal, külön és együtt is. Legutóbb Dinah-val és Normanival próbáltunk a zeneteremben.
-Valamelyikőtök tud gitározni vagy zongorázni?-kérdeztem. A két lány hallgatott amikor hallottam, hogy kinyílik az ajtó.
-Én tudok egy kicsit gitározni.-mondta mosolyogva Camila. Visszamosolyogtam, volt benne valami különleges.
-Rendben, ennek örülök. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én nem szeretném most a Thousand Years-t gyakorolni. Szóval legyen mondjuk..
-Rihannától a Man Down-bökte ki a barna hajú latina.
-Rendben, ha mindenkinek megfelel.
Normanival madarat lehetett volna fogatni, annyira tetszett neki az ötlet. Hagytuk is végigénekelni a dalt. Még énekelgettünk egy darabig aztán szabad foglalkozás volt. Indultam volna vissza a szobánkba, de ebben a pillanatban valaki megfogta a karomat. Visszanéztem és egy nagy barna szempárral találtam szembe magamat.
-Nem jössz el velem vásárolni? Úgy sincs most semmi dolgunk, a többiek pedig elindultak a festős programra.-mondta Camila.
-De, persze, szívesen.-válaszoltam mosolyogva.
Míg sétáltunk beszélgettünk a The 1975 új albumáról. Ment a témázás a pasikról, ruhákról. Sokat viccelődtünk egymással. Rengeteg idióta ruhát vettünk fel és csak röhögtünk egymáson. Kezdem egyre jobban megkedvelni, nem tudom eddig miért nem társalogtunk túl sokat. Mivel mi 5-en egymásra vagyunk utalva így muszáj lesz megnyílnunk egymás előtt és kezdem úgy érezni, hogy ez Camilával nem lesz olyan nehéz. Mindeközben ő ruhát próbált, én pedig elgondolkoztam aztán egy egyszarvú jelmezben ugrott elém halálra ijesztve ezzel. Ironikus, hogy pont egy unikornis fog megijeszteni. Ő pedig csak nevetett. Miután meggyőződtem róla, hogy nem kaptam szívrohamot, én is nevettem. Majd megnéztem a telfonomon az időt.
-Most már vissza kellene mennünk.
-Rendben, egy perc és átöltözöm.-mosolygott. Látván az egyszarvú jelmezt én is elmosolyodtam.
Visszaindultunk a táborba, ahol már a 3 lány várt minket és kíváncsi szemekkel néztek, hogy mi honnan kerültünk elő,mert már fél órája próbálnunk kellett volna. Majd égő fejjel mentünk be a mentorunkhoz. Memtségünkre szóljon, hogy nem tudtuk mikor vannak a próbák, mindig csak egy pár perccel előtte értesítettek róla. A lényeg a lényegben, hogy jól haladunk, egyre jobbak vagyunk együtt és szerintem ez mindennél többet ér.

Jöttek az élő adások. Mi egyre jobban és jobban szerepletünk. Egyre jobb csapattá váltunk. A 7.hét végére már mindenki tudott mindent a másikról. Camzivel a legjobb barátok lettünk, minden félét megbeszélünk egymással. Egy szobában vagyunk Allyvel és Normani meg Dinah vannak a melletünk lévő szobában, de nem sok időt töltünk külön.

A 8. héten már csak a mi csapatunk és még két versenyző maradt. A döntőben Demivel énekeltük együtt az egyik dalát, amire óriási élmény volt a felkészülés. Végül a harmadik helyen végeztünk, ami szerintem nagyon jó eredmény. Viszont véget ért a műsor mi lesz ezután?!

Ps: a családdal nagy ünneplést tartottunk, mindenki nagyon örült a csapat sikerének és gratuláltak az elért eredmény végett.