My bad boy Cameron Dallas (+18)

-beginnings-

"-mi a fasz folyik itt!!-üvöltötte."

Bátyám szokásos dühös arca fogadott minket. Mind a ketten megilyedtünk. Cam lemászott rólam, magához szorított hogy védjen. De Claus kirántott az ágyból és megpofozott. Indult volna Cameront agyon verni de raugroztam hogy megálítsam. Erre teli erőből megütött. A földre zuhantam a csapástól és gyengeségtől. Az orromból ömlött a vér, a szám  feldagadt. Ilyedten kapta a tekintetét rám, majd segíteni akart.

-uristen Alissa!-ilyedt meg.-nem akartam!-jött oda hozzám segíteni.
-NE! Nem kell menj el.-sirtam el majdnem magam.
-de...-majd belé folytottam a szót
-NEM! Nincs de! Menj ki azonnal.

Claus kilépett a szobából. Belőlem a zokogás egyszer csak kitört. Cam futott oda hozzam zsebkendővel, valamint egy takaróval hogy betakarjon.

-n-n-nem go-go-ndoltyam volnya ho-hogy ilyenre i-is kepp-p-es.-zokogtam.

Cameron egyre csak nyuktatgarott,
hogy véletlen volt...de nem érdekelt. Maga  az hogy ezért már megütött. Meg hogy meg szégyenített. 17 vagyok, és ha jol tudom ő 16 évesen nem volt már szűz. Be vászorogtam egy félóra mulva a fürdőbe és könyes, feldagadt szemmel belenéztem a tükörbe. Ahogy kinéztem...igaz, akkor nem is érdeket. Lemostam magamról mindent, majd felöltöztem. Cameron is elment fürdeni. Én addig pakolásztam a cuccaink. Bátyám bekopogott.

-ooo...ismered mostmár a kopogást?-förmedten rá.
-sajnálom! Nem akartalak meg szégyeníteni, és bántani sem! Nem kartam hogy bajod legyen. Ez a te életed, és legalább idáig tartogattaf magad. Csak abban a pillanatban, elborult az agyam.-magyarázkodott hosszasan.
-semmi baj.-szúros pillantásom eltünt. Egyszer csak tekintetem meglágyult. Picit még haragudtam rá, de tudtam meg kell bocsátanom.

Testvérem fellélegzett  mikor meghalodta a válszom. Oda jött és megölelt. Cameron épp akkor jött ki, egyszál türülközőben. Claus tőle is elnézést kért, majd kezet fogtak.

-akkor ti mentek?-kérdezte a lépcsőnél álva.
-azthiszem igen.-bigyesztettem ke ajkam.
-holnap suli van.-jelentette ki Cam.
-igaz is. Gyertek ki viszlek titeket.

Gyorsan eletelt az idő. Mikor haza értünk Cameron nállunk aludt. Nem akartam egyedül alduni. Nem is tudtam volna. Semmi másra nem vágytam mint a szoros ölelésére.

"Másnap reggel"

Valamk csörömpölésre keltünk. Össze néztük nem értettü mi is az. Egyszercsak meghallotam anyuék hangját. Felkaptam a fejem hirtelen. Nem lathatják meg Camet...megkértem hogy menjen be a fürdőbe, öltözzön fel míg én felmérem a terepet. Ilyedten lépdeltem ki a szobámból. Anyuék éppen a bőröndöket hozták be.

-szia kincsem!-jött anyu átölelve engem
-szi anyu! Hát ti?-érdeklödtem
-nem is örülsz?-borzolta meg apu a hajam, mire én kissé mérgesen reagáltam.
-dehogynem, csak késöbre vártalalk titeket. Azt hittem, hogy este jöttök.-magyárztam ki magam.
-hát feltudtunk szálni egy elöbbi gépre.-mosolyogva simogatta meg az arcom édes anyám. Apum közben a hűtőben kutakodotr élelem után, de nem talát semmit. Morgolódott is egy sort, majd kijeltette hogy el kell menni a boltba. Felsóhajtottam. Fhuh hála az égnek...
-kincsem elvigyünk?-zökentett ki anyum.
-nem kell majd megyek egyedül. Úgy se vagyok kész.-közben már taszítottam őket ki az ajtón át. Megvártam hogy elinduljon a kocsi majd futottam fel Camhez. Egyszer csak berontottam hozzá, hogy készülődjön. Azután rájöttem, hogy csak én állok még itt pizsibe, így gyors lefürödtem és felvettem egy egyszerű ruhát és kocsiba ültünk.

A suliban nagy boldogan léptünkbe. Kézen fogva mentünk, és az emberk mind minket néztek. Mire megszorítottam Cam kezét. De ő csak magáhozrántott, és meg csókólt.

Sziasztok! Kicsit elkéstem vele! Elnézést! Igyekeztem habár lehet picit laposra sikerült! De a következő részt megpróbálom jobbra megírni. Ha tetszett jelezzétek egy Vote-val! Puszi G❤️