Emlékek -BEFEJEZETT-

50

Kocsiba ülve átmentünk a templomhoz, majd én a hátsó kisházba mentem, amit öltözőnek használnak a papok. Egy székre ültem le és doboltam idegesen a fehér ruhámon. Hogy lehet valaki ennyire szét szórt, hogy elkéssen a saját esküvőjéről?

-Nyugi, itt lesznek – guggolt elém Amy

-Megölöm – suttogtam idegesen. A vendégek a templom előtt várakoztak, várakoztak arra amire én is. A vőlegényre. 3 perc, 5 perc, 10 perc

-Nem hiszem el – suttogtam – legalább dobnának egy SMS-t hogy „Bocsi késünk egy kicsit"

-Nem veszik fel – rázta a fejét Amy. 12 perc, 15 perc

-Itt vagyunk, itt vagyunk – esett be az ajtón Louis mire idegbeteg állapotban léptem elé – Basszus, mekkora szerencséje van annak a lökkötnek – nézett végig rajtam

-Hol a szarban voltatok? – kiabáltam rá

-Vagy még sincs akkora szerencséje – húzta be a nyakát – bocsi Lis, el is aludtunk és dugóba is kerültünk

-Oké, csak – vettem fel a cipőmet – kezdjünk

-Harry a helyén – bólintott. Amy előre ment Louval, hiszen ők a tanuk. A koszorúslányok is beálltak, én is előre sétáltam ahol apa várt

-Készen állsz? – nézett rám

-Igen – bólintottam és a karjába karoltam. Felcsendült a zene mire a vendégek felálltak a helyükről és hátra fordulva lesték, mikor is érkezem. Elöl ment Mandy, virágszirmokat szórva, mögötte Dani és Nicole lépkedtek.

-Adjuk férjhez a lányom – suttogta apa előre nézve

-Menjünk férjhez – sóhajtottam izgatottan és akkor megindultunk. Megindultam az új életem felé, amiben Harryvel vagyok. Lassan lépkedtem az elején a földet pásztázva. Majd ahogy beértem a hűvös templomba felnéztem és kihúztam magam. Hosszú ruhámban lépkedve megláttam Harryt, aki csillogó szemekkel nézett, ajkai enyhén elnyíltak. Rá mosolyogtam, majd apának egy-egy puszit adva mellé léptem

-Te hívtad apát? – suttogtam

-Én – bólintott egy picit miközben a Pap már neki kezdett a szövegének

-Ugye tudod, hogy kinyírlak? – pillantottam rá

-Sejtettem – sóhajtott – eszméletlenül nézel ki

-Te se panaszkodhatsz – kuncogtam és a Pap utasítására egymás felé fordultunk

-Melissa White fogadod, hogy egészségben, betegségben, jóban, rosszban ki tartasz Harry mellett, míg világ a világ? – tette fel a kérdést a pap

-Igen – feleltem határozottan

-Harold Edward Styles fogadod, hogy egészségben, betegségben, jóban, rosszban ki tartasz Melissa mellett, míg világ a világ?

-Igen – bólintott Harry mosolyogva

-Mostantól férj és feleségnek nyilvánítalak titeket, a gyűrűk felhúzása után, csókold meg a menyasszonyt – mosolygott a Pap, mire felhúztuk egymás ujjára a gyűrűt, majd Harry magához rántva a derekamnál fogva szenvedélyesen megcsókolt. A vendégek ki mentek a templom elé, majd mi utolsónak kézen fogva léptünk ki, ahol mindenki üdv rivaldásba kezdett. Harry felém fordulva megcsókolt

-Szeretlek

-Én is téged – suttogtam.