Egy Hugrabugos Szeméből

1. Fejezet

Július 30.

Ma úgy érzem örökké megváltozott az életem. Ezért is döntöttem úgy, hogy ebben a szent pillanatban elkezdem a naplóírást. Igen, én, Apple Parker ilyen elhatározásra jutottam. Laura is mindig rágja a fülem, hogy hú meg hű, mennyire jó érzés hogyha kiöntöd a szíved. Egy füzetnek. Na, mindegy.

A ma reggel is teljesen ugyanúgy kezdődött mint az összes többi. Amikor felkeltem, a szokásos, londoni beborult eget láttam az ablakon keresztül. Kibotorkáltam a konyhába, ahol apa készítette az ebédet.

- Jó reggelt! - mosolygott rám, és rögtön odaadta nekem a kedvenc pöttyös bögrémben gőzölgő teámat. Nyami!

- Mit csinálunk ma? - kérdeztem. Szerettem volna egy kicsit itthon szórakozni, olvasni, rajzolni, vagy filmezni.

- Gondoltam ma pihenhetnénk. - mondta. Éljen!!!!

Így aztán viszonylag unalmasan telt a délelőtt.

Aztán kora délután csengettek. Az ajtóban egy mikulás kinézetű idős bácsi állt, szörnyen hosszú szakállal.

- Szép jó napot! - nézett ránk kedvesen. Mivel elég érdekesen néztünk rá, folytatta - te bizonyára Apple vagy. Helyesbítek! Most néztünk rá furán.

A szakállas úr földig érő köpenyt viselt. Hosszú hófehér haja és szakálla bizonyította, hogy jó néhány évet megélt már. Magas csúcsos kalapjával lefejelte az ajtófélfát. Ahogy visszatartottam a kibuggyanó nevetésem, hörgéshez hasonló hangot adtam ki. Érdekes lehetett.

Mindannyian leültünk a nappaliba. Az idős férfi azt mondta valami roppant fontos dolgot szeretne közölni velünk. Éreztem hogy ez hosszú lesz.

- Az én nevem Albus Dumbledore professzor. - mutatkozott be. - A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola igazgatója vagyok. Az egy roppant különleges iskola. Négy házból áll: Griffendél, Mardekár, Hugrabug és Hollóhát. Ezekbe a személyiségük alapján osztanak be mindenkit. Sok fontos tantárgyat tanítanak amikre majd az életed során szükséged lesz. - a professzor gyorsan témát váltott. - A varázstalan emberek - más néven muglik- azt hiszik hogy a mágia nem létezik. Pedig ez nem igaz! Csak a varázslók és boszorkányok, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ne derüljön ki az igazság. Képzeld csak el hogy abból mi sülne ki! De a lényeg, hogy mi felfigyeltünk rád és a tehetségedre, és úgy gondoltuk belőled nagyszerű boszorkány lesz. - feltápászkodott a helyéről és elindult az ajtó felé. - és még valami! - fordult vissza és a kezembe nyomott egy levelet. Dumbledore professzor elköszönt és már tovább is állt.

Teljesen ledöbbentem.