•Overdose•Oh Sehun ff.• [SZÜNETEL]

•5.rész•Kirándulás #1•

- Hát nem izgalmas, hogy egy csapatba lesztek?- kérdezi Berta mellettem. Unottan fordulok felé,és a "Te megőrültél?" nézésemmel ajándékozom meg. 

- Nem, Berta, egyáltalán nem izgalmas.-mondom,majd újra az ablak felé fordulok,bámulni kezdem az eső cseppeket,amik egymást megelőzve folynak le. 

- Ne légy már ilyen Lea!-nyafogja,mire gyilkos pillantást vetek felé.

- Eszednél vagy? Mondtam már,hogy ügyelj a nevekre!-sziszegem.

- Jól van, jól van. Ne szívd mellre! - mondja.

Az út további felében, aludni próbálok, nem sok sikerrel,mert Berta folyamatosan bökdös ha valami kedvére valót lát a Facebook-on vagy az Instagram-on. Már akkor utáltam a kirándulást amikor még csak felmerülőben volt,de mikor kiderült,hogy csapatok is lesznek,és én Sehun-nal leszek egy csapatba, az életkedvem is odalett. Sehun is annyira örült akárcsak én. Nem akarok Tenziként itt lenni,annyira utálom. Ráadásul a nővérem még csak nem is beszél velem. Így akard utolérni a tesódat. 

Amikor végre leszállhattunk a buszról végre valahára, csoportba kellett rendeződnünk. Sehun valamerre felszívódott a fiúkkal. Igen, mehettem megkeresni őket,ha nem akarok karót kapni. Így a szakadó esőbe sétáltam, de persze halvány gőzöm sincs, hogy hova a fenébe mehettek.

Úgy döntöttem,hogy küldök egy sms-t Baekhyun-nak.

Én: Merre vagytok?

Baek: Egy sörözőben...Csatlakoznál,cica? :P

Én: Ne szórakozz! Sehun veletek van?

Baek: Nem szórakozok! Hiányolod talán? :PP Amúgy igen, velünk van.

Én: Nagyszerű! -.- Mondd meg hol vagytok!!

Baek: Ne kapd fel a vizet! Eléd megyek,maradj ahol vagy!

Mégis honnan tudja,hol vagyok? Nem fogok itt ácsorogni a szakadó esőbe! Tovább indultam, hogy legalább valami alá behúzódjak. Így is totál beázott a cipőm. Legalább tíz perce sétáltam,mikor valaki megfogta a vállam,én pedig ijedtemben megugrottam. 

- Mondtam,hogy maradj ahol vagy! - pirít rám.

- Így is teljesen beázott a cipőm Baekhyun! Gondoltam,keresek valami helyet,ahol nem esik az eső. - magyarázom, mire elneveti magát. - Most mi van?

- Aranyos vagy mikor dühös vagy. - mosolyodik el.

- Te meg bunkó! 

- Hé, nem igaz! Csak nem akartam, hogy bajod essen.-mondja.

- Ugyan mi bajom eshetne? - kérdezem.

- Mindenféle fura emberek járnak, jobb ha óvatosan közlekedsz.

- Furábbak, mint te?

- Talán. - mosolyodik el gonoszul, majd megfogja a kezem és elindulunk.

Puha és meleg keze van, ami megnyugtat. Jó volt Baekhyun-nal sétálni az esőbe,ahhoz képest,hogy tocsog a víz a zoknimba. Melegség járta át a testem, ahogy fogta a kezem. Megmosolyogtatott, ez az aprócska gesztus, de abban a pillanatban le is fagyott az arcomról a mosoly,mikor szembe találtam magam Sehun gyilkos tekintetével.

- Mit keres ez itt? - kérdezi Sehun.

- Ne legyél gyökér! - szól rá Baek.

Sehun ránéz összekulcsolt kezünkre, majd feláll az asztaltól,és hozzánk sétál.