•Overdose•Oh Sehun ff.• [SZÜNETEL]

•6.rész•Kirándulás#2•

A csoportoknak ma kincseket kellett keresni,amit a tanárok elrejtettek a közeli erdőbe. Mondanom sem kell, mennyire nem volt kedvem ehhez az egészhez. Én és Sehun szótlanul követtük a csoportunk többi tagját,akik időközbe felszívódtak,mi pedig KETTEN maradtunk az erdő közepén!! Szaporábbra vettem a lépteimet,hogy még véletlenül se keljen mellette mennem. Bár hiába ráztam le,egy fél méterrel, hamar beért. 

- Megtennéd,hogy nem követsz? - ripakodok rá, mire elmosolyodik.

- Egy csapat vagyunk Tenzi, muszáj, hogy kövesselek.-közli.

- Attól még nem kéne a sarkamba lenned!

- Nem vagyok a sarkadban,van köztünk legalább fél méter. - mondja fapofával. Na tessék, már csak ez hiányzott, hogy most meg beszélgessen velem. Ki a fene érti ezt a srácot? Elindultam egyenesen, de azt nem tudom, hogy a többiek merre vannak. Mindig is utáltam ezeket az erdős játékokat,sose tudtam a jelzéseket amik a fán vannak,és rendszerint folyton eltévedtem otthon is. És most úgy tévedtem el, mert eltévedtem, hogy itt van a világ legidegesítőbb és legönelégültebb sráca a nyakamba. 

- Eltévedtünk, igaz? - kérdezi tök nyugodtan,mintha ez tök természetes lenne.

- Kettőt találhatsz. - fintorodom el.

Megragadja a csuklom, és húzni kezd maga után.

- Hé, mit művelsz? Nem egyeztem bele,hogy hozzám érj! - ez igazán Tenzis lett, ő ezt szokta csinálni. - Hallod? - kérdezem fennhangon.

Húú ez rettentő idegesítő, meghalnék ha ilyen hangom lenne mint Tenzinek,és  a legrosszabb hogy ezt elviselem! 

Sehun, azért se enged el,csak jobban rászorít a csuklómra.

- Én tudok tájékozódni,ellenben te nem.-mosolyodik el.

- Szerinted ez vicces? 

- Most az.

Annyira utálom!! Miért kell ilyen kiállhatatlannak lennie? Elismerem nem az erősségem a tájékozódás, de azért az iskolából haza találok. 

- Miért jöttél ebbe az iskolába? - kérdezi váratlanul.

- Nem mindegy az neked? - kérdezem vissza.

- Épp barátkozni próbálok. - fordul felém. - Vedd megtiszteltetésnek.

- Tessék?! Most ugye csak szórakozol? Egy bunkó paraszt voltál velem,és azt várod,hogy beszélgessek is veled? Felejtsd el.- tépem ki magam a szorításából. 

Megőrülök,ha itt kell maradnom vele huzamosabb ideig. Alig 10 perc séta után leült egy korhadt fára, majd mély levegőt vett és megszólalt.

- Tudod Tenzi, megérzem ha egy ember hazudik, és te hazudsz valamiben. - mondja.

WTF?? Nem létezik,hogy átlásson rajtam. Túl sok volt a Lea belőlem? Hirtelen változtam át Tenzibe? Mit ronthattam el? 

- Mi vagy te Sentinel az őrszem? 

- Nem. - mondja közben felém sétál. - Tenzi, könnyebb lenne,ha elmondanád az igazat. - mondja.

- Na ide figyelj szőkeség, állítsd le magad! - húzom fel magam.

- Miért vagy ideges, talán igazam van és tényleg hazudsz?

Hátrálni kezdek, egészen addig míg egy fa nem állj utamat,és Sehun nem szorít satuba. Mélyen bámul a szemeiben, aztán egy váratlan pillanatban megcsókol. Először össze vissza kapálózok,mint valami hülye, de végül megadom magam. Térdeim elgyengültek, és Sehunba kapaszkodom. Olyan hevesen faltuk egymás ajkát,hogy fogaink összekoccantak. 

- Tenzi hát meg....- szakít félbe minket Berta. - Azt hiszem megzavartam valamit. - neveti el magát.

Ellököm magamtól a szőkét,és Bertához sietek.

- Ez nem az volt,aminek látszik.

- Hát persze hogy nem az.- nevet még jobban. - Tenzi hívott. - suttogja.

- Mit akart?- kérdezem.

- Hogy elmondja két hét múlva már vége a rémálomnak,és mehetünk haza.

Leesett állal néztem barátnőmre, hogy tuti félre halottam. Haza mehetek végre? 

Viszont valami nem hagyott nyugodni hirtelen. 

Sehun.

A csók után valami megváltozott bennem, de nem tudom mi.

Este a buszon, már mindenki aludt kivéve engem. Nem tudtam nyugodni, valahogy zavaros volt számomra az hogy mi van ha bele szerettem Sehunba,csak eddig az utálatól és féltékenységtől nem láttam. Felálltam a helyemről, és lassan megindultam előre. Sehun aludt, megfordultam mert eluralkodott rajtam a gyávaság. Megragadta a csuklóm valaki,így hátra fordultam. Sehun álmos tekintetével találtam magam szemben. 

- Gyere hátra. - mondtam halkan neki. 

Úgy követett,mint ha kötelező lenne. Leghátulra ültünk be, így senki se tudott zavarni minket.

- Hallgatlak.-mondja.

- Öm, miért csókoltál meg? - kérdezem.

- Hogy kiszedjem belőled amit titkolsz.

Szóval ez egy viszonzatlan szerelem lesz. Értek mindent. Nekem sokat jelentett az a csók, olyat váltott ki belőlem,amit még soha senki. Ajaj Lea, mibe keveredtél? Soha többet nem fogom őt látni,így megspórolhatok egy csomó mindent magamnak.

- Nem titkolok semmit. - vigyorodok el hamisan. 

- Hazudsz. - vigyorodik el ő is, és egyre közelebb kerül szánk egymáshoz.

- Nem fogsz megcsókolni. Egy seggfej vagy! -vágom a képébe, és felállok,de ő visszaránt.

- Ne siess úgy Tenzi.- súgja a fülembe. - Nem harapok, legalább is téged nem.

- Nálam ez a szöveg nem jön be Oh Sehun. - súgom vissza.

Sziasztok!

Először is Nagyon Boldog Karácsonyt Kívánok Minden Drága Olvasómnak!♥♥

Másodszor köszönöm szépen az 1K megtekintést! :* ♥

Harmadszor,sajnálom ennyit késtem,és viszonylag elég rövid és szar részt hoztam bocsánat érte, de kárpótolni foglak érte titeket. :*

Puszi:

Amélia.B