Alaska Black szemszöge:
Majd valaki hirtelen megragadta a karom,és elkezdett futni, így engem is magával húzva.
A megmentőm pedig nem más volt,mint....Egy ismeretlen. Ki ez? És hol van Cameron? Ezek voltak az első gondolataim. Igen..nem tagadom. Azt reméltem,hogy talán Cameron volt a titkos megmentőm. De nem. Miért is mentene meg? Hiszen azokkal a nem is mondom inkább milyen lányokkal volt éppen elfoglalva. Miatta indultam el egyedül. Szóval miatta történt ez az egész.
Minden Cameron hibája.
Próbáltam 'lefékezni' de nem igazán sikerült. Majd egyszer csak megálltunk. A házunk előtt. De én még mindig nem tudom,hogy ki ez az ember,és hogy honnan tudja,hogy itt lakom. Eddig az arcát se nagyon láttam a kapucnija miatt, de most amikor levette, egyáltalán nem vokt ismerős.
-Jól vagy?-'ébresztett' fel bambulásomból.
-Öhmm. Igen,köszönöm. De megtudhatnám, hogy ki vagy?-kérdeztem vékony hangon. Őszintén bevallom,eléggé megilyedtem. Első sorban,mivel egy idegen mentett meg, másod sorban pedig... tudja,hogy hol lakom.-Nem. Legyen ennyi elég,hogy én vagyok a titkos megmentőd.-kacsintott, majd azzal otthagyott engem.
Azért még utána kiabáltam,hogy köszönöm,mire csak egy mosolyt kaptam válaszul.Éppen,hogy beértem a házba,bekuporodtam az ágyamba,és már csengettek is.
Gyorsan az ajtóhoz rohantam,és...-------------------------------------------------------------
És az ajtóban Cameron állt.
Gondolkodás nélkül a nyakába borultam. Majd zokogni kezdtem. Talán még csak most esett le az egész eset. Vagy talán csak örültem,hogy látom.
-Alaska. Jól vagy?
-I-i-igen,-dadogtam.
-Jól van,nyugalom. Mostmár senki sem bánthat. Itt vagyok. De..ki volt az a fura alak?
-Cameron én nem tudom. Nem ismerem. De tudja hol lakom. Félek.-kuporodtam össze az ágyamon,mivel társalgás közben beinvitáltam Camet a házba.
-Figyelj ide Alaska. Kiserítjük ki az. -mondta, s megpuszilta a homlokomat.
-Viszont nekem most mennem kell, de nagyon vigyázz magadra Black. Oké?
-Rendben..Cameron. Köszönöm.
-Alaska. Jegyezd meg,hogy rám bármikor számíthatsz.-mondta, majd szororan magához húzott. -Bármikor.Miután Cam elment, volt időm gondolkodni. Beugrott a kép, ahogyan azokkal a lányokkal beszél. És ismét elfogott az az érzés, hogy ezt milyen rossz volt látni. Gondolkodtam azon is, hogy Jacob mit is akart tőlem..nyilván csak kihasználni. Lehet meg is erőszakolt volna..kinézem belőle. Aztán eszembe jutott a "megmentőm" is. Eléggé titokzatos volt, mivel tényleg semmit se tudok róla. Még az arcára sem igazán emlékszem. Túlságosan leterheltek akkor a dolgok.
Majd Cameron. Érdeklődött felőlem. Ilyesmit régen éreztem,mivel az rendben van, hogy anyám néha megkérdezi, hogy mi van velem, vagy milyen jegyeket kapok, de azon kívül eddig nem sok szeretetet és figyelmet kaptam. Eddig.Hali.
Őszintén bevallom,elgondolkodtam azon,hogy ne Cameron álljon az ajtóban,hanem a postás,vagy egy idegesítő szomszéd..de úgy gondoltam legyen valami cuki rész is😏.
YOU ARE READING
Megváltoztattál[Cameron Dallas]
FanfictionFlegma. Néha emós. Rock imádó. Ez lennék én. Alig néhány baráttal. Amerikában. Majd jött egy srác. És minden megváltozott. Majdnem minden.