Don't be ordinary

Csalfa

Tompa fejfájással ébredtem,elképzelésem se volt hogy hol lehetek amikor kinyitottam a szemem. Fehér paplan melegítette testem, a szobában minden olyan megnyugtató volt a barna falaktól kezdve a falon lógó fekete-fehér fotókig.  Megfagyott az ereimben a vér mikor eljutott agyamig a felismerés miszerint nem Sisinél töltöttem az éjszakát. Halvány emlékfoszlányok törtek elő,a pultnál beszélgetek Shawnnal, amikor együtt táncoltunk, amikor pizsit adott. Hatalmas kő esett le a szívemről hogy nem valami barommal töltöttem az éjszakát, vagyis de csak nem úgy. Lassan megfordultam és némán figyeltem a mély álomba szenderült fiút, ahogy háta egyenletesen mozog szapora légzését követve. Fejemet belefúrtam a párnába amiből áradt Shawn illata. Nem tudom miért, de élveztem. Élveztem hogy ott vagyok és nézhetem ahogy alszik. Őrültség hisz egy arrogáns, bunkó, idióta. Nem tudom mikor nyíltam meg előtte azt pedig végképp nem hogy hogyan sikerült barátságot kötnünk vagyis...azt hiszem ez az. 

-Jó reggelt! -morogta álmosan miközben megdörzsölte mogyoróbarna szemeit.

- Neked is! Nincs valami fájdalom csillapítód? Zúg a fejem! -mondtam rekedtes hangon.

-Tudod így jár aki leissza magát. -nevetett fel. -Van, de kérlek hadd feküdjek még pár percig! -nézett rám.

-Rendben de ha addig felrobban a fejem az a te hibád lesz! -pufogtam majd fejemre húztam a takarót. -Hé! Te mikor vetted le a pólód? -néztem meztelen felsőtestét a takaró alatt.

-Hát mikor le kapcsoltam a lámpát?! Nem gondoltam hogy előre be kell jelentenem, még nem aludtál fiúval vagy mi? -mondta gúnyosan. -Tudom, elkápráztat a látvány! -röhögött.

- De aludtam. Meg se merem kérdezni hány lány feküdt már itt. -vettem le a takarót a fejemről hogy a szemébe nézhessek. 

- Őszintén? 2 viszont te vagy az első lány aki csak aludt! -kacsintott. -Na gyere adok a konyhában gyógyszert! -állt fel és nyújtózkodott. Oda ment az ágy sarkához ahova ledobta pamut felsőjét, gyors magára kapta és bele nézett a tükörbe. Amíg ő a tükör előtt állt én próbáltam feldolgozni a látottakat. Mióta van ilyen teste? Hogyan lett ilyen teste? Tettem fel magamban értetlenül a kérdéseket a plafont bámulva.

-Jössz már? -türelmetlenkedett.

- A szüleid nem fognak hülyének nézni engem? -kászálódtam ki az ágyából.

-Miért néznének annak? -nézett kérdőn majd óvatosan végig mért.

-Hát, mondjuk egy lány vagyok. A ruhádba. A szobádból jöttem ki ja, és van barátnőd. -tagoltam neki lassan a szavakat. 

- Elmagyaráznánk nekik de nincsenek itthon.  A húgom meccsén vannak. Amúgy feltételezem láttak téged ha esetleg benéztek a szobámba. -mondta majd kinyitotta az ajtót és lement meg se várva engem. Mindegy, legalább van időm bele nézni a tükörbe. Rosszabb látványra számítottam mint ami fogadott. Csak kicsit néztem ki mosott szarnak azt hittem durvább lesz.

Miután reggeliztünk bevettem egy fájdalomcsillapítót majd amilyen gyorsan tudtam elhúztam a csíkot. Átbaktattam Sisihez hogy elvigyem tőle a cuccom, persze azonnal letámadt a kérdéseivel az éjszakámmal kapcsolatban. Próbáltam minél gyorsabban elhadarni neki a sztorit majd én is faggattam az ő estéjét illetően. Nos, az öve izgalmasabb volt mint az enyém ha lehet így fogalmaznom. Végül csak késő délután mentem haza, otthon anyáéknak elmondtam a sablon szöveget hogy minden szuper jó volt aztán felsuhantam a bátyámhoz beszélni vele pár szót. 

-Shawn mesélt. -mondta vigyorogva. -Azt mondta jól meg voltatok, örülök hogy végre nem ölitek egymás életét. -lépet oda hozzám és megölelt.

- Igen tényleg nem volt semmi gáz. Nem tudod mi van a barátnőjével? Mostanság soha nem látom őket együtt? -tettem fel a kérdést hirtelen.

-Azt mondtam Mendes hogy a lány egyre jobban távolodik tőle. Szerinte megcsalta, vagyis csalja de még nem kérdezte meg. Talán ma találkoznak és ma eldől mi lesz a kapcsolat vége. -meredt a vajszínű szőnyegére szomorúan, erre csak bólintottam ezzel lezárva a beszélgetést. Az este további részében forró zuhanyt vettem és csak kapcsolgattam a tévé adásokat egymás után, épp lefeküdni készültem mikor megcsörrent a telefonom.

-Ki az a hülye aki képes hajnali egykor hívni? -suttogtam magamnak. Amikor elolvastam a nevet kapkodva vettem fel a telefont. -Shawn?

-Ő szia! Alszol már? -kérdezte, hangjából türelmetlenség szűrődött.

-Szerinted ha felvettem a telefont alszok? -vontam  fel a szemöldököm. 

-Bemehetnék beszélni pár percre? -mondta gyorsan.

-Ugye tudsz róla hogy egy óra van? -néztem a telefonom kérdőn mintha csak ő lenne az. -Miért nem Maxnek írtál?

-Hívtam és alszik de két saroknyira vagyok tőletek és akarok valakivel beszélni! Kérlek! -nyújtotta el az utolsó szót.

-Jó gyere! Most kinyitom az ajtót és ha jössz csak gyere fel a szobámba. Siess! -mondtam és ezzel ki is nyomtam majd oda mentem a szekrényemhez és lecseréltem a pizsim egy jóganadrágra és a bordó pulcsira majd bele néztem a tükörbe.  Elszörnyülködve láttam meg a tükörképem, muszáj volt egy kis sminket tennem. Lesuhantam hogy kinyissam az ajtót és csábításul estem a konyha pulton heverő csokinak így hát megragadtam és vele együtt fel slisszantam. Pár perc múlva hallottam ahogy kopognak az ajtómon.

-Gyere! -mondtam ágyamon ülve. Lassan kinyílt az ajtó és Shawn bekukucskált, mikor meglátott halvány mosolyra húzta a száját. -Mesélj mi történt? - néztem rá.

- Meghan! Én szerettem az elején, aztán teljesen kifordult önmagából vagy 0-24-ben megvan neki vagy nem tudom! Először azt hittem én tehetek valamiről. Tudod volt nálatok a buli... -bólintottam. - Akkor táncolt egy fiúval és szóltál de mondtam hogy nem érdekes nem csalna meg! Tévedtem, pont vele. Többször. -halkult el a hangja. Az ágyamra dőlt és csak a plafonom pásztázta. -Tudod azt hittem ő normális. De ezt visszafogja kapni. -egyre indulatosabban mondta. -Azt mondta azért csalt meg mert azt hitte hogy te és én... -folytatni akarta a mondatát de közbe vágtam.

- De ez nem mentség! Féltékenységből!Csak meg kellett volna kérdeznie. Nem a te hibád. -nyugtattam. 

- Tudom hogy nem az én hibám.Nem értem hogy tehette. -szűrte ki fogai közül. Lassan körbe nézett a szobában majd találkozott tekintetünk. Engem nézett miközben elveszett gondolataiban. Mellé feküdtem és vártam mit mond. Miután percekig csak bámult megszólaltam. 

-Mi az? Min jár az eszed?

- Éppen semmin csak jó volt nézni.-nézett még mindig. Most jönne az a rész hogy közelebb hajol és lenyomja a nyelvét a torkomon. Ja, hát ez nem történt meg. Habár lehet egy icike-picike része a lelkemnek ezt akarta, inkább kitört belőlem a nevetés.

-Tudod ez elég szar csajozós szöveg. Nem tudom hogy tudod felszedni a lányokat ha ilyeneket mondasz! -kuncogtam könnyes szemmel. Ő csak nézett, arcáról lehetetlenség volt leszűrni mit gondol. Shawn és a pokerface igen jó barátok mostanság.

-Hát így! -mondta hirtelen. Majd teljes testével rám fordult. Kezével lábaimat dereka köré kulcsolta majd óvatosan fölém hajolt, alig pár centi választott el tőle. Ajkai súrolták a nyakam újra,újra és újra. Libabőrös lett minden egyes porcikám amit ő észre is vett és felnevetett. -Úgy látom sikerült rád hatnom! - nézett most már normális távolságból mintha mi sem történt volna.

-Nem rám hatottál! Vagyis nem a agyamra! Minden nő szervezeténél ezt váltanád ki! -hebegve magyarázkodtam neki. Élveztem? Lehet. Valaha befogom ismerni neki? Kétlem, csak nagyobb lenne az arca. -Nem én tehetek arról hogy a hormonjaim nem bírnak magukkal! -mondtam tovább miközben ő a röhögésben fuldokolt. 

-Hát igen minden nő oda adná magát Shawn Mendesnek! -ütögette meg mellkasát büszkén.

Egészen háromig maradt én pedig minden hülyeséggel próbáltam szórakoztatni a kedvenc szempárom tulajdonosát, elvonva figyelmét a volt barátnőjéről.