Nem fogok hazudni. Megilyedtem. Nagyon is. Jeremy (ìgy hívták a srácot) látszólag nem akarta elengedni Camet sőt , inkább csak mégjobban megszorította. A kavarodást kezdték a vendégek is észrevenni, mire az üzletvezető is kijött
-Jeremy állj!! Mit képzelsz magadról??! Vendégekkel kötözködsz?! Intézzétek el máshol, ha bajotok van egymással! -parancsolt rá az alkalmazottjára, mire Cam és a srác egymásra néztek, bólintottak ès elindultak kifelé.
Lesokkolva néztem utánnuk, de aztán kapcsoltam és utánnuk futottam. Úgy látszik úgy döntöttek a "máshol" alatt az utcát értik, az "intézzétek el" alatt pedig minden bizonnyal a verekedést. Amint kiértek, nem húzták az időt vagyis inkább Jeremy nem mert egyből behúzott egyett Camnek, aki hátraesett de csak vigyorogva bámulta a srácot
-Ennyi telik tőled? Ahhoz kèpest mekkora volt a pofád, ez szánalmas.-közölte, majd felállt és ő adott egy jobb egyenest a srácnak, aki az ütés erejétől megtántorodott, és felszakadt a szája, amiből azonnal elkezdett csöpögni a vér. Ezután már nem igazán lehetett nyomon követni az eseményeket, csak annyit láttam ,hogy hol Cam ül Jeremy derekán és díszíti az arcát, hol pedig fordítva. Egyszer csak 2 férfi kiszállt, az autóból odajöttek, majd szétszedték őket. Én egyből odafutottam Cameronhoz és felmértem,hogy mennyire sérült meg. Nem azt mondom, hogy profi vagyok elsősegélyben, de azért annyit bárki megtudott volna mondani, hogy elég ramatyul festett. A haja összevissza állt, a szája 2 helyen is fel volt repedve, a szeme alatt meg szép kis monokli kapott helyet. Ezen felül mèg ki tudja, hány sérülése van,mivel ugye nem néztem még meg alaposan. Megköszöntem a férfinak a segítséget, majd óvatosan Cam derekát átkarolva állítottam talpra. Közben megnéztem,hogy az
"ellenfél" milyen sérüléseket szenvedett és hát...ő se végezte jobban Cameronnál. Nem is akartam tovább foglalkozni vele inkább csak azon gondolkoztam most mihez fogok kezdeni. Nem is volt kérdés, hogy hozzánk viszem a baj inkább azzal volt, hogy hogy fogom bevinni a házba. A bejárati ajtóról szó sincs mert akkor mindenki felfigyelne rá, anyumhoz meg nem vihetem oda, hogy "szia anyu! Ő itt Cameron, le akart fektetni, amúgy el is mentünk a mosdóba de aztán inkább ellógtam vele a suliból, és szétverték most meg ápolni kéne." Úgyhogy.....van egy tervem de az haláli őrültség. Tudni illik nálunk elkezdtek építeni egy teraszt a konyhából a hátsókert felé, de soha nem fejezték be. Igazából az ajtó megvan, csak maga a terasz hiányzik, úgyhogy arra gondoltam ott fogunk besurranni. Az út nem volt hosszú, csak 10 perc, mégis mikor Cam a vállamra támaszkodott egész végig megváltás volt amikor megláttam a házat.Gyorsan kinyitottam a kaput,majd konkrétan elhurcoltam a hátsókertig. Mivel ugye nem igazán tudott járni ezért egyből tudtam, hogy hasbaverték, azonban a fájdalmas sziszegésekből, és nyögésekből kiindulva nem csak simán hasbaverték, de lehet valamelyik bordájával is lett valam. Mikor odaértünk az ajtó alá leüllt én meg megmutattam,hogy is kéne felmászni. Előszőr odatoltam a kukát majd arra fölállva kapaszkodtam meg a keretbe és húztam fel magam. Ezt az ajtót nem szoktuk bezárni mert fölösleges, úgyhogy simán beléptem és kihajoltam , hogy Cameront is fölhúzzam aki már a kukán állt, mikor egy hang megállított
-Öhm... Chelsie mégis mit csinálsz??-kérdezte anyum furcs tekintettel, bennem meg megállt az ütő. Nos...hogyha improvizálni kell az nekem nagyon nem megy úgyhogy mondtam ami eszembe jutott.
-Hát tudod-ragadtam meg az első dolgot ami a kezembe került, ez pedig egy váza volt.-Csak kicserélem a vizet a virágoknak.-öntöttem ki a teraszajtón a váza teljes tartalmát, mire tisztán lehetett hallani ahogy Cameron felkiállt mint meglepettségében, mint abban,hogy a víz iszonyat hideg volt.Anyukám elkerekedett szemekkel bámult rám de mielőtt bármit is szólt volna az égiek megsegítettek mert a húgaim megjöttek a suliból és anyum elment megkérdezni milyen volt az első nap, inkább ràmhagyva a dolgot. A nevetésem visszafolytva fordultam meg és néztem eg Cameront, aki mint egy elázott kölyökkutya állt ott a terasz alatt.
-Tudod mikor azt mondtad lefogod kezelni a sebeimet egy kicsit más megoldás volt a fejemben.
-Pssssztt!!!-pisszegtem le majd gyorsan fölhúztam és betoltam a fürdőbe mielőtt megint valaki gyanút fogna és jól hallhatóan becsaptam az ajtót. Sóhajtva dőltem neki majd vettem egy mély lélegztetet és hátrafordultam, hogy rendbeszedjem minden bajom okozóját.Cameron a tükör előtt állva nézte a monoklit a szeme alatt. Felálltam és leülltettem a kád szèlére majd egy elsősegély dobozt elővéve fogtam neki lefertőtleníteni az arcát. Cam a szemeit összeszorítva tűrte, majd odaértem az ajkaihoz...Óvatosan helyeztem rá a vattát az ajkakra amik nem is olyan rég még az enyéimet csókolták. Cameron végig a szemembe nézett majd mikor végeztem rátette a tenyerét az arcomra és centiről centire csökkentette a köztünk lévő távolságot amíg.....
ESTÁS LEYENDO
Egy ágyban a padtársammal! Cameron Dallas ff.
Fanfic"-Valóban?-jött egyre közelebb- A te fejedben meg se fordult milyen lehet amikor megcsókollak? -nyalt végig az Ajkán -Vagy amikor éppen....többet is teszek veled?-ennél a mondatnál már olyan közel volt ,hogy éreztem a mentolos leheleté...