Negyedik rész

176 27 0
                                    

Az út viszonylag csendesen telt, hiszen nem tudtuk mi előtt állunk, mi lesz ebből. Az ofő szavaival élve „most tugaszkodunk el a fejeshez a mélyvízbe".
Mindössze három számot hallgattunk meg, mire odaértünk. Emily bevett egy jobbkanyart a parkolóhoz. Pontban 16:12-kor érkeztünk meg. Akkorra már mindenki ott volt, néhányan pedig pont kiszálltak a kocsikból. Kérdőn néztünk egymásra, mivel senki nem tudta mi vár ránk.

-Sziasztok! -lépett hozzánk Alice, miközben egy olvadt nyalókát halászott elő a zsebéből. - Nem tudjátok mi lesz? -kérdezte tőlünk, hiszen a mi legjobb barátunk Peter, de ezt még mi sem tudtuk, így hát fejcsóválva jeleztük.

-Hello! -tolta fel Dave az orrnyergén a pilóta fazonú napszemüvegét, majd átkarolva Alice-t csatlakozott hozzánk. Nagyon aranyosak együtt.

Emlékszem, az egész az első iskola bálunkon történt, vagyis előtte. Kilencedikben (amikor harmadik éve voltunk osztálytársak) már mi is részt vehettünk az ehhez hasonló eseményeken. Nagy volt az izgalom az osztályban, sőt talán az egész iskolában, hogy ki-kivel fog megjelenni. Mi teljesen tanácstalanok voltunk, hiszen nekünk már volt kísérőnk (Em-nek egy akkor tizedikes, magas, szőke srác, nekem pedig Peter), szegény Alice pedig tanácstalan volt. Majd Pete-tel elkezdtünk neki partnert keresni. Őszintén, akkor ez nem volt egyszerű. Nagyon szerettük Alice-t, és a legmegfelelőbb párt akartuk neki. Peter elég jóban volt akkor Dave-vel, így őrá esett végül a választásunk. Sosem bántuk meg, hiszen annyit voltak utána együtt, hogy már teljesen megszokottá vált. A bált követően pedig kezdett furcsává válni a külön lét. Nem sokkal később újra egymásra találtak, majd idővel egymásba szerettek, azaz idővel bevallották egymásnak, hogy szerelmesek. És most itt tartanak, képesek elkötelezni magukat egymás mellett, kiállnak egymásért, törődnek a másik boldogságával egyszóval szeretik egymást. Mindennél jobban.

Néha irigylem a boldogságukat, tudom önzőség (hiszen én nem vagyok az a „pasizós fajta" avagy nem veszek észre semmit, és mindent elrontok, de ez most mellékes), de így végignézve rajtuk, ahogy a nyalókát evő lány felmosolyog a pilóta szemüveges vagány fiúra, szinte érezni a szerelmet.

Unforgettable momentsWhere stories live. Discover now