A szomszéd srác

Part 14

~ Mona szemszöge~

Még aznap délelőtt haza mentünk. Anyának be kellett mennie a munkahelyére, így Hanna feljött hozzánk " vigyázni rám" chh.... Majd pár perccel később a telefonjával babrált , és azt mondta el kell mennie mert valamilyen ismerősének eltört a lába és segítenie kell.. Hát most mit mondjak..hagyd a picsába azt az ismerőst és ápold inkább a rákos barátnődet?!

Mi után Hanna elment rá pár percre kopogtak az ajtón. Az ajtóhoz vánszorogtam, majd kinyitottam.

- Adam? Te mit keresel itt?

- Kérlek Mona, beszélnünk kell..

- Szerintem nincs mit megbeszélnünk..ami volt azt már igyekszem elfelejteni..és nem fog ez így menni hogy állandóan idejössz vagy üzenetekkel és hívásokkal zaklatsz akár engem akár Hannát..el akarlak felejteni..de így..

- De én nem akarlak elfelejteni..az a sok közös emlék, újra és újra előjönnek és ..nekem ez nem menne..

- ..gyere inkább be , ne itt beszéljük ezt meg.- betessékeltem, majd leültünk a kanapéra és folytattuk a beszélgetést:

- Adam, meg kell értened..

- Én igyekszem,de időre lesz szükségem. Elmeséled mi történt tegnap?

- Biztosan szeretnéd tudni?

- Biztosan!

- Hát jó, amikor összevesztünk eléggé szarul voltam , másnap pedig megkértem Hannát hogy menjünk el bulizni..ott pedig sikerült vele is összevesznem..szóval ő elment én pedig ott maradtam és valami barommal elkezdtem táncolni, majd elegem lett és elindúltam haza de sajnos nem jutottam messzire. Ma reggel pedig a kórházban ébredtem..

- És ott mi történt?

- Kiderült hogy megint beteg vagyok..

- Na de milyen beteg??

- Adam, megint rákos vagyok..

- Ezt nem hiszem el..de van csomó minden amivel legyőzhető és egyszer már sikerült miért ne sikerülne most is?

- Ritka ha valaki másodszor is legyőzhetné..és én nem biztos hogy szeretném mégegyszer átélni ezeket..nekem nem elég az hogy ezekkel a módszerekkel "talán" túl élem. Élni szeretnék addig ameddig még lehet és nem ilyen terápiákkal sanyargatni magamat..

- De..ha nem vállalod a terápiát, akkor ...meg fogsz halni..

- A terápiával se lenne sok esélyem túl élni..addig is megpróbálom élvezni az életet..

- Ez már biztos?

- Igen..eldöntöttem. De most szeretnék egy kicsit egyedül lenni ha nem baj.

- Rendben van megértem. Hívj ha baj van.

Majd egy puszit nyomott az arcomra és elment. Zokogásba törtem ki, végtelenül megszerettem ennyi idő alatt , csak nem akartam , hogy észre vegye mennyire. Nem tehetem meg vele, hogy megszeressen hatalmas fájdalmat okoznék neki a halálommal..

Elfáradtam, túl sok volt ez a nap. Elmentem lezuhanyozni, majd lefeküdtem aludni. Egy temetőben voltam..borús idő volt épp hogy nem esett az eső. Anyát láttam meg és Hannát majd Adamet. Később az egyik fánál apát..nahát mi történt.. Ott volt egy koporsó is, közelebb mentem, és megláttam a nevemet majd a születésem évét és..felkeltem. A szemem könnyezni kezdett és anyát láttam magam előtt.

- Mi történt kicsim, baj van? Rosszat álmodtál?

- Igen, anya kérhetek valamit?

- Persze,amit csak szeretnél.

- Nem akarok koporsós temetést..

- Miről beszélsz? Nem fogsz meg halni! Megint túl éljük együtt!!

- Anya, nem akarok kemót...

- Mi? Dehogynem akarsz..

- Nem akarok tovább szenvedni anya, értsd meg kérlek nincs erőm...

- De van, és erről nem akarok többet beszélni!

- Ez az én döntésem Anya...!!

Kirohant és bevágta az ajtót. Nincs kész arra hogy elveszítsen..De muszáj megértenie , hogy ez az én döntésem és döntöttem. Kimentem hozzá és láttam hogy az asztalnál pityereg gyorsan oda mentem és megöleltem.

- Nem fogsz elveszíteni! Kérlek értsd meg, ki szeretném élvezni a maradék időt!

- Tehetek valamit ami miatt megváltoztatod a döntésed?

- Nem..

- ...kiiratlak az iskolából. Nem kell többet menned!

- Köszönöm! Szeretlek Anya!

- Én is kicsim!

Sziasztook!!

Itt az új rész! Remélem tetszik. Bocsi hogy mostanában ritkábban van rész de sajnos elég durva időszak következik úgyhogy bocsi!! De utólag is szeretnék boldog karácsonyt és boldog új évet kívánni!!

RIP: George Michael :(