Fehér farkas [Csodálatos Katicabogár és Fekete Macska fanfic] //SZÜNETEL//

3.rész:Szuperhősök

A suli napja. Természetesen,mint mindig, későn kelek fel. Mikor elkészültem, megnéztem magam a tükörben. Egy fehér hajú, szürkés szemű lány nézett vissza rám. Ruhámat sosem változtatom meg. Úgy néz ki mint egy egyszerű egyenruha. Bordó színe egy kicsik kiemeli a hajamat. Megráztam a fejem. Nem akarok már az első napon elkésni. Felvettem a táskám, és az utamra indultam. Elhaladtam egy cukrászda előtt. Hirtelen valaki nekem csapódott, és a földre estünk.

-Bocsi.-mondtam egyszerre..Marinettel. Rám nézett és elnevettük magunkat. Felállt és felsegített a földről. Majd együtt indultunk a suli felé. Pont a csengő előtt értünk be a terembe. Leült a helyére, én pedig mögé ültem. Amikor bejött a tanár mindenki elcsendesült.

-Jó reggelt gyerekek!-mondta csilingelő hangon.-Ma új diák jött közénk! Kérlek mutatkozz be Diamante!-vonakodva felálltam a helyemről,és a tanári asztal elé álltam.

-Helló. Mint hallottátok Diamante a nevem. 15 éves vagyok. Szeretek rajzolni,gitározni meg ilyenek. Asszem ennyi.-rántottam meg a vállam.

-Rendben. Ha kérdésetek van Diamantehoz,akkor kérlek szünetben beszéljétek meg vele.-mondta kedvesen.-Kérlek ülj vissza a helyedre.-én pedig szófogadóan visszaültem Marinette mögé.

Mikor kicsöngettek, szinte mindenki kiszállingózott az osztályból.
Épp kimentem volna,ha valaki fel nem lök. Én pedig a poros,koszos földről felállva leporoltam a ruhám. Természetesen a drágalátos Cloe volt. Mosolyogva ment le a lépcsőn. Mikor megfordultam, Marinette aggódó pillantása, és Alya gyűlölködő tekintete fogadott.

-Jól vagy?-törte meg a kics csöndet Marinette.

-Ja.-mondtam.-De ne aggódj már megszoktam.-feleltem halkan.

-Ebből a libából már tényleg elegem van!-fakadt ki Alya.

-Nekem is! De mit tehetünk miss "én vagyok a polgármester lányá"val.-felelte Marinette, a végén magas,nyivákoló hangon,mire elmosolyodtam,Alya pedig nevetve átkarolta.

-Na menjünk. Azt hiszem tesi le...-mondatomat egy hangos sikítás szakította félbe. A lányokkal lenéztünk, és Cloet láttam, ruhaanyagokba tekerve. Előtte egy díszes ruhába öltöztetett lány állt. Hangosan felkacagott,majd egyre szorosabban tekerte körbe Cloet, annyira,hogy már nekem fájt. A lebegő ruhaanyagokra néztem,amellyek még több diákot ejtettek fogságukba. Hirtelen Marinette belökött engem és Alyat az osztályterem ajtaján.

-Mindjárt jövök,csak meg kell néznem valamit.-mondta, majd becsukta az ajtót. Úgy látszik ketten maradtunk. Pár perccel később suhogó hangot hallottam, és egy piros ruhában lévő maszkos lányt pillantottam meg. Fekete pöttyök díszítették a ruháját,a maszkjával együtt. Katicabogárra emlékeztetett.

-Ő meg ki?-kérdeztem Alyat.
-Nem ismered? Ő Katicabogár,Párizs hősnője!-mondta ámulattal.- Gyere,menjünk nézzük meg!-majd kifelé kezdett húzni. Mikor kiértünk, a korlátra támaszkodva figyeltem őt. Alya hirtelen elővette a telefonját, majd elkezdett videózni. Csak úgy a semmiből előbukkant egy fekete ruhás, szintén maszkos, macskára emlékeztető fiú,majd ő is harcba kezdett. 

-Ő is egy hős?-kérdeztem.

-Aha. Katicabogár partnere. Fekete macska.-majd a tekintetét a harcoló hősökre öszpontosította.Hirtelen egy ruhaanyag jelent meg előttem, támadásra készenállva.

-Számodra vége a gonoszkodásnak. Ideje,hogy megtisztulj!-hallottam lentről,mire az előttem lévő ruhaanyag élettelenül esett le a lábam elé. Lenéztem a korlátról, és a lány,akivel harcoltak,fekete füst szerűség vette körbe a testét, és normális ruhában,ártatlan tekintettel nézett körbe,azt kérdezve,hogy mi történt.

-Azta.-mondtam,mire Alya belémkarolt.

-Hidd el,ha itt élsz, szinte minden nap látni fogsz ilyeneket.-majd lefelé haladtunk a lépcsőn. Hirtelen Marinette jelent meg mellettem.

- Jól vagytok?-kérdezte.

-Én jól vagyok.- válaszolta Alya,mire mindketten rámnéztek.

-Alyaval voltam. Minden oké.-válaszoltam halkan.

-Hát Diamante eléggé eseményteli volt az első napod,mi?-kérdezte csillogó szemmel Alya, mire elmosolyodtam.

-Nem is tudod mennyire.