1.Fejezet.

497 16 3
                                    

Hello . A nevem Ever,Every .Ki hogy ejti engem egyik se zavar.16 éves vagyok.Szőke hajam , zöld szemem van.
A mai napom a szokványosnál valamivel izgalmasabb lesz.
Hogy miért ?
Táborozni megyünk.
Jaj , tudom, ez más helyeken nem nagy cucc ,de Kanadában ?
Bátornak és vakmerőnek kell lenned.
5-en megyünk.Három fiú:-Josh,Olie és Erik.
Lányok csak én és a legjobb barátnőm:-Nikki.
Josh és Erik ikrek.Annyi különbözteti meg őket egymástol hogy Josh kékszemű , amíg Erik barnás-kék.
Nem birtam magammal így már dêlután 3-kor összepakolva vártam Josh ford terepjáróját.
Nikki viszont hamarabb megjött mint Josh-ék.
Vártunk hátra jönnek ,de nem jöttek.
Így hát csalódottan ültünk ke.
-Késnek.-morog Nik
-Biztos történt valami.-válaszolok és elgondolkodom , mi is törthénhet velük.
Felcsörren a telefonom.
Izgatottan , mint egy kisgyerek,előkapom a telefonom.Ismeretlen szám,egy SMS.
Elolvasom az üzenetet amiben ennyi áll:Megvagy.
Pislogok majd megmutatom a mellettem ülő lánynak az üzeneted.
-Ez az exed?-néz rám gyanakodva.
-Nem is jártunk Igazábol ,de az ő száma be van írva a telefonba.-erősen goldolkodom kié lehet a szám és miért kaptam ezt az üzenetet.
Csörög a telefonom.Erik az.
-Ever.-szólok bele a telefonba.
-Szia.Mindjárt ott vagyunk.Ha oda értünk beszélnünk kell.-szól és mintha a hangjába aggodalmat hallanék.
-Történt valami?-aggódva nézek Nikre.
-Majd elmondom.-azzal lenyom.
Fel vesszük a kabátjainkat majd a táskákat és kicammogunk a ház elé.
Josh terepjárója nagy hévvel jön a házunk előtti úton.
A platóra dobjuk holmijainkat majd beszállunk a járműben.
Nikki hátulra Erik mellé én pedig barátnőm mellé ülök.Josh vezet.Olie pedig az anyós ülésen.Én ülök Oliver mögött.
-Mi történt?-nézek Joshra kérdőn.
Josh nagyot sóhajt és válaszol.-Kezdjük ott hogy valaki késsel kiszurkálta a kocsim kerekeit.
Azt kicseréltük , viszont csak ide fele vettük észre hogy a fékolajnak is hurka.Amit biztos hogy valaki Lecsapolt mert a vezeték el volt csípve.Azt is kicseréltem.-néz rám a visszapillantóban.
-Akkor valakinek nem tetszett ez a közös kis programunk.-szól Nikki megtörve a csendet.
~Úgytűnik ~
-Every is kapott egy Üzenetet , de nem tudunk rájönni ki az.-szóllja el magát barátnőm mire én oldalba könyöklöm.
-Milyen SMS?-néz rám Nikki mögött Erik.
-Khm....ezt akkor kaptam mikor rátok vártunk.-Erik kezébe adom a telefont.
Ő megmutatja testvérének és Olie nak is.
-Ne figyellj ezekre oda.-vissza adja a telefont.Az üzenet már nincs benne.Kitörölte.
Pedig engem érdekelt ki írta és miért.
A további 15percben nem szóltunk.Hallgattuk a zenét.
Végül oda értünk az erdész házhoz.
Kis fa házikó,nagy ablakokkal , terasszal.
A fiúk bevitték a csomagokat én bezártam a kocsit , Nikki pedig csak állt mellettem.A ház felé indulok , de ő vissza ránt.
-Every el jell mondanom valamit.....-kezd bele de elhallgat.
Mögém bámul én pedig érdeklődve nézem őt majd hátra tekintek.Josh áll az ajtóba és mérgesen Nikkit nézi.
Nem értem mi van kettejük között.Titkolnának valamit?
Nikki elindul a ház felé én pedig mögötte.A házba beérve látom Erik és Oliver azon ügyeskednek hogy meleg legyen a házban.Leülök a kanapéra és neki àllok kicsomagolni a táskák tartalmát.Miután a tűz feléledt a meleg lassan elöntötte a házat.
A szekrényekbe bepakoltunk minden kaját és ruhát.
A takarókat kinn hagyjuk.
2 szoba és a nappaliban lévő kanapé.
Az egyértelmű hogy Nik és én egy szobában Alszunk de , hogy melyik két fiú alszik együtt, az már nehezebb döntés volt.Végül én döntöttem el.Josh,Erik együtt alszanak Olie pedig a nappaliban.
Estére bezárunk minden ajtót és ablakot.Még is , van egy olyan érzésem:Itt nem biztonságos.
Ám elhesegetem ezt a gondolatot.Hisz mi bajom lehetne belőle?
Lefekvés előtt Josh jön szólni.
-Ha baj van, a szomszéd szobában vagyunk.Sikítsatok ha kellek.-nevez a pocsék megfogalmazádon és kimegy.
Nosh....... lefeküdtünk hát aludni, Nikkivel ellentétben én nem tudtam elaludni.Ő bezzeg 5 perc alatt elaludt.
Nagyon jó. 😑 Az ablakon kibámulva észre veszek valamit.Kikelek az ágybol az ablakhoz lépek.Egy arc bámul vissza rám.Óceán kék szemek.
Ijedten ugrok hátrébb.Hátrálok mert a férfi alak kinyitja az ablakot.
A földre esek és a falig kúszom.
-Josh!!!!-sikítok ijedten mert az ember közeledik felém.-JOSH!!
Valaki berúgja az ajtót.Erik és Josh az.
Mind a ketten hitetlenkedve néznek az árnyra.
-Takarodj innen!-kiált és előkap egy pisztolyt az idegenre célozva.Az idegen megtorpan.Az az egyetlen dolog amit látok belőle az a kék szem.Ahogy rámnéz.Hideg tekintet és mégis tüzet hagy bennem.Ki vagy mi ez ?
-Takarodj!-kiált ujra.
Az árnyék eltűnik.Nikki úgy alszik mint a bunda.Nem hiszem el hogy nem ébredt fel.
Milyen barátnő az ilyen?
Erik rémülten mellém lép és leguggol.-Jól vagy?-kérdezi és megfogja a térdem.
-Mi volt ez ?-kérdezem .Josh-ra
A két fiú egymásra tekint , de nekem nem válaszolnka.
-Mi a franc volt ez !?- kérdezem ezúttal már fennhangon.Erik szólal meg elsőre , de Josh azonnal félbe szakítja.
-Ea....
-Egy démon.
Z

avartan pislogok.Nem tudom hogy nevessek vagy szívrohamot kapjak.
-Démon?Ilyen pokolból szabadult szörnyeteg?-kérdezem a legtöbb ilyen filmre utalva.
-Igen.-bólint a válaszomra Erik.
Nem hiszem el.Ez csak valami vicc.Az biztos.Olie is a szobába jön és Josh-al kezd el beszélni.
-Mi történt?-szól a süket barátnőm és felül az ágyon.
-Itt volt Eaton.-szól Oliver mire Josh gyilkos pillantással mêregeti.
-Ilyen hamar megtalálta volna ?-Nikki kikel az ágyból majd mellém lép.-Jól vagy?
Bólintok.Nem tudok szólni . Az agyam annyi infót kapott hogy ezt nem tudja felfogni.
-Mennjetek át a nsppaliba, mindjárt én is megyek.-utasít a kék szemű srác.
Átcammogunk a nappaliba.Nikki leveti magát a kanapéba én pedig gonfolkodom.
Nem úgy tűnt mintha bántani akarna.Akkor mégis a fiúk miért reagàltak így?Mit tett amiről én nem tudok?Igazábol semmit se tudok róla.
A szemén kívül semmit se láttam.
Josh átjön a nappaliba.Kinyissa az ablakot majd kinyújtja rajta a pisztolyt és lő.
Vissza jött volna?
A másik ablakhoz futok Nikkivel együtt.Az árnyék az.A testét még mindig nem kátom csak azt hogy vérzik.Nagyot dobban a szivem.Érzek valamit.Mintha sajnálnám , vagy sírni tudnék.Ekkor veszem észre hogy sírok is.
-Josh ne bántsd.-lépek a barátom melké és a fegyverét a föld felé húzom.-Kérlek.
Nikki is és Josh is meglepetten néznek.Igazából jómagam se tudom miért , de nem akarom hogy baja essen.Kihajolok az ablakon Eaton-hoz intézve szavaim.
-Mennj el!Ha itt maradsz ,csak úgy is megsérülsz!Kérlek ,mennj el.
Az árny hirtelen megjelen előttem.
Hátrébb húzódom.Akár milyen közel van az arcát így se látom.
Josh megragadja a kezem , de én elrántom a kezem.Nem akar bántani.
Lassan az arcom felé nyúl.Hidegre számítok elvégre a démonok holtak , vagy nem tudom.Ám az ő keze meleg.
Letörli a könnyeim , negsimogatja az arcom majd eltűnik.Istenem.A szivem úgy ver majd kiugrik a helyéről.
Eljövök az ablaktól .Nem egy szörnyet láttam benne.Valami mást , csak én sem tudom pontosan mit.
-Megőrültêl!?-kiállt Josh mérgesen.-Letéphette volna a fejed.!
-Nem akart bántani.Ha mégis akkor már a szobában megölt volna!-kiáltok vissza.-Titkoltok valamit , jó lenne ha nekem is elmondanátok.
Erik és Oliver érkezik a nappaliba.
Josh pont az az ember akivel nem szabad packázni.Hamar ingerül és akaratos.Akárcsak én.
-Most hogy elmennt, vissza feküdhetünk.-próbàl feszültséget oldani Nik.
Mérgesen vetem magam a kanapéba.Beszélnem kell valahogy Eaton-al.Ki ő?Mit csinál itt?Talán ő küldte az SMS-t?Ki akarom deríteni mi közünk egymáshoz.

Szerelmem egy démon.Where stories live. Discover now