12.fejezet Ever szemszög

188 8 4
                                    

Reggel minden izmom kellemesen sajog.Jhaj milyen szép este volt.Ott olvadozom Eaton ölelésében mikor így szól.
-Jól vagy?-hangja hallk és nyugodt.
-Jól vagyok,sőt a jobbnál is jobban.-nevetek hangosan.-Te?
Felsóhajt és a nyakamba csókol.-Tudod hogy milyen csodás voltál tegnap este?
Szégyenlősen fordulok felé és a homlokom az övének nyomom.😊😊Zavaromban egy szót se szólok.Végig azt hittem hogy béna voltam.Szégyenlősen , mozdulni se mertem.
-Hát nem tom...igazából....-motyogok mire Eaton kételkedve tekint rám.
-Nem élvezted?Vagy rád erőszakoltam magam?-pislog szeme mintha könnyben úszna.
-Nem , dehogy is !Élveztem.Nem kell butaságokra gondollni.-megsimogatom az arcát.-Csak annyira szégyenlős voltam hogy mozdullni se mertem....
Felsóhajt és szemét lehunyva puszit ad.-Nem, jó voltál , a végére igazán belejöttél.
Felnevetek.Olyan kis aranyos volt.Minden mozdulatkor aggódott értem.😊😊😻
Átkarolom a derekát ő pedig még a lábával is átölel.
-Amúgy nem fáj semmid ugye?-kérdezi és simogatja a hajam.
-Nem,nem.-msolyogva felelem.-Menjünk le.-kibirkózom magam a karjaiból és a szoba kijárata felé lépdesek.Fürdés után Eaton fekete pólóját kaptam meg.Egy ,,Hello Bitch!¡! ,, felirat van rajta.
Eaton az ajtónál ér utol , milyen gyors , és magához ölel.Mellkasa a hátamnak feszül , olyan forró a bőre,mint tegnap éjszaka.Uuuuuuuuu ..... visszagondolva ... jézusom , olyan gyönyörű volt.😳😳😳😳
-Biztos semmid se fáj?-kérdezi és magafelé fordít.
Elmsolyodom és megsimogatom az arcát.-Semmim se fáj.Jól vagyok ,tényleg.
Néhány helyen megszívta a testemet , kulccsont , váll , nyak , ami kicsit belilult , de jól vagyok nem fáj.
Elmosolyodik és puszit ad a homlokomra.
-Mennjünk.-szól és kienged az ajtón.
Egymás kezét fogva lépdesünk le a lépcsőn ahol tegnap már egymást fallva , inkább csak ő fallt  engem , a ruhák is még ott voltam.Vagyis néhány kabát és vastag pulcsi.Azt szégyenlősen vettük fel a földről.
-Hát nem vagytok semmik.-nevet Jake a lépcső alljáról ránk feltekintve.-Szexeltetek , de egy rohadt hangot nem hallottam tőletek.-nevet.
Szégyenlősen tekintek Eatonra aki mosolyogva tekint rám majd fivérére.
-Azt hittem elmentetek itthonról.-hangos kacajt hallat én pedig elmosolyodom.
Lemegyünk a konyhába ahol már friss kávé és tea illata terjed.Jahj de jó 😱😱Imádom.
Leülök az asztalhoz , persze Eaton helyére az ő reakcióját figyelve.Nem szól csak pimaszon mosolyog.
-Rossz helyen üllsz édesem.-megsimogatja az oldalam.
Felnevetek és szigorúságot tettetve nézek rá.-Már nem.😈😈
-Te kis ördög.-kacag és a karjába véve átültet máshova.Pechére én a lábamat a székre teszem megakadályozva hogy ráülljön.
-Hallod?-szól motyogva kicsit gonoszosan.-Le szeretnék ülni.!
-Jahj .... szivem volna sajnálnálak.-motyogok gonoszan ilyenkor is egy angyal vagyok?😈😈
-Tudjátok.-szól Jake a gáztűzhelytől -A párok szex után jobban szoktak lenni.Nem pedig szívják egymás vérét.-hangosan nevetni kezd én pedig visszatekintek Eaton-ra.Igazatadóan bólint.Mondjuk szerintem is igaza van.De ez nem kivétel , folytatok amit eddig csinálltam.Leveszem a lábam és hogy Eaton nem figyel átpattanok az ő helyére.
A szék megbillen én pedig bal oldal felé dőlni kezdek mint egy darab fa.Kétségbeesetten kapaszkodom a pultba de annak a márvány felülete csúszik.Védekezőn húzom magam elé a kezemet , de ekkor a szék vissza áll a stabil , mozdulatlan állapotában.
-Ha azt hinnéd hogy nem figyelek rád akkor nagyon tévedsz.-suttogja a fülembe és átkarollja a vállam.
-Azt hittem nem figyelsz.-motyogom az arcát nézve és megsimogatom a fejét.
Ha tehetném meggyógyítanám.Ismét szőke lenne.Ha ő is akarná persze.
-Ha nem figyelek te már a földre kenőttél volna.-nevet a fülembe rajtam pedig végigfut a hideg.😶😶
-Nah.-veri őt hátba Evi-Fejezd be.Ne cseszd el a szép reggelt .
-Igen!-felelem flegmán.
Eaton engem elhalgattatóan néz.Szólni nem merek.Csak Jake felé fordulok.Érzem ahogy figyel ,érzem a tekintetét .
-Jó odébb ülök.-felelem és átülök a másik székre.
Nem szólok és nem is nézek Eaton-ra.Csak csendben piszkálom a tányért , a mintáját bámulva.
Elképesztő éjjszaka volt erre megint ilyen hidegen viselkedünk egymással.Vagy nem is tudom , csak ő ilyen hideg.
-Annyira hallkak voltatok.-feleli Kat közelhajollva és a szemembe bámul.
-Nem muszály ordibállni szex közben.-felelem és Eaton-ra tekintek.Mi ez az arckifejeés?Valami rosszat mondtam.
Eaton kerakja a villáját majd elindul ki a konyhából.
Utána sietek .
-Várj.Valami rosszat mondtam , Eaton?
-Nem , te nem tettél semmit.-nekem háttal áll.-Azelőtt tettelek magamévá mielőtt eljegyeztelek volna.
Nekifutásból a Hátára ugrom és magunk elé mutatom a kezem ahol az a gyönyörű,kék köves gyúrű pihen.
-Akkor ez mi?-kérdezem a fülébe suttogva.
-Meg mondtam.Ez nem eljegyzési gyűrű.Majd lecserélem.
Kezei átkarollják a combomat és szorosan tartják.
-Nekem ez így nem baj.Jó ez így.-átkarolom a byakát és szorosan hozzábújom.Mindig kiakad valami miatt.Mindig kételkedik.Nem szabadna ilyennek lennie.
Halványak elmosolyodik majd a szoba felé indul.
-Védekeztünk rendesen , ugye?-kérdezem.Nem lenne jó ha becsúszna egy kis Eaton.Ráadásul félig angyal félig démon gyerek lenne.Az meg lehetetlen vagy hogy mondjam.Lehetséges egyáltalán.És nem halnék bele a szülésbe?
-Igen.Nem lesz gyerekünk.-lerak az ágyra majd az ablakhoz megy és meglepve nézzük egymást mikor a nap égetni kezdi a bőrét.Mi a franc?
-Eaton ?-képek hallkan a fiúhoz és behúzom a függönyt.-Mi történt?
-Nem tudom , lehet hogy a múlt éjszakai dolog miatt van.-elgondolkodtatóan néz rám.-Este mikor ... akkor az emberi felem lépett Elő,ahogy az kimerült a démon énem került előnybe.-próbállt ésszerű magyarázatot adni.
-És mikor kapod vissza?-kérdezem és megfogom a fellkarját.Aggódom hogy ma megint mi fog történni.Sőt nem is szexelketünk mert ilyen lesz.Nem mintha minden percben szeretkezni akarnék vele.
-Meg nézzük mit tehetünk.-indulok a konyha felé.Most a helyzet adottsága miatt meglepődve veszem észre milyen sok ablak van.Eaton rémülten rohan utánam , a bőre pedig a napfény hatására sercegni kezd.
-Mennj vissza!-rémülten fordulok felé és próbálom eltakarni a napfénytől.-Bolond!Mit csinállsz?!Nem akarok neglépni , csak szóllni akarok Jake-nek.-szárnyaim kördefogják és eltakarják a fiút.-Mennjünk vissza a szobába.!
A szoba felé lököm majd szó szerint beesünk a sötét szobába.
-Mutasd az arcod!-vizsgálom az enyhén megégett arcát.-Eaton!
-Nem akarom hogy itt hagyj.-szorosan megölel.
Felsóhajtok és megsimogatom a hátát.-Fejezd be.Lefeküdtem veled ,a tőled kapott gyűrűt hordom.Szeeretlek!Mi kell még?-nem értem őt kicsit sem.Mindig kételkedik.Tudom hogy ez nem csak az ő hibája , de akkor is.
Nem szól csak szorosabban ölel.Fejét a hasamba fúrja.
Nagyot sóhajtok és egy szót se szólok.Ez akis buta.Hogy soha nem tud bízni vagy hinni valamiben.
-Ha semmiben se hiszel vagy bízol , higgyj a szerelmünkben és bízz bennem.Mert én soha nem foglak elárullni.-ujjaimmal a hajába túrok és leszállok róla.-Szólok Jake-nek .Maradj itt.-utasítom majd a vállát megsimogatom és lesietek a konyhába.
-Jake!Jake?-kérdezem a konyhában szétnézve.
-Elmenntek.-szól Eaton anyukája mögöttem.-Valami baj van?
-Nem semmi.-vele inkább nem osztom hogy mi történt.Elindulok vissza Eaton-hoz.Értzem hogy figyel.Olyan mint a fia.
Ugyan olyan ... vagyis hasonló.
Felsietek a lépcsőn és a be a szobába.Eaton fel-alá járkál a szobában.Már nem is hasonlít az előző Eaton-hoz.
-Jól vagy ?-kérdezem és becsukom az ajtót hogy az a minimális fény is megszűnjön, ami az ajtón beszivárog.
-Hát...nem is tudom.-arca még mindig szomorú vagy kétségbeesett.-Nem tudom megérteni hogy ez hogyan és miért történt.
-Ne emézd magad.-leülök az ágyra és tovább nézem ahogy járkál.
Morgolódik és rám néz.Elém lép és felhúz magához majd megölel.
-Imádom a hajad illatát.Olyan gyümölcsös , mintha egy barackos joghurtot szagolásznék.-nevet és arcon puszil.
-Megnyugtató hogy egy kajához hasonlítod az illatomat.-nevetek rá.
-Mert imádom az illatod-szaglászni kezdi a nyakam
Hallkan felkacag és szorosan ölel.-Jake hol van?
-Nem voltak a konyhában , csak édesányád .-leülünk az ágyra és nézzük egymást.-Mi kenne ha pihennél ?Hátha úgy hamarabb .... meggyógyullsz ,vagy mi.
A fiú hangosan nevet és hanyat dől az ágyon.Kopognak az ajtón és Eaton édesanyja lép be rajta.Szárnyaim ösztönösen kinyílnak és minden toll összeborzolódva áll rajta ahogy a hideg kiráz.Eaton az anyjára tekint majd rám.
-Mit szeretnél?-kérdezi a fiú és keze megsimogatja a combomat.
A hideg nyomás lassan eltűnik a gerincemből és a tollaim is lesimulnak.Egy két toll lehullik az ágyra , Eaton elveszi az egyik tollat a térdem mellől majd az orrához emeli.
-Cukor vagy nem is ... olyan édes illata van.-lerakja az éjjeli szekrényre a tollat ami szilánkokra hullik és rögtön utána porrá válik.
-Sajnálom hogy olyan szörnyen viselkedtem.-szól az anyuka ám a hangja inkább hideg mint megbánó.A kisugárzása is inkább ilyesztő mint megbánó.
Megértem Eaton honnan örökölte ezt a hideg tekintetet.
-Nem fogunk megbocsájtani , csak annyit kérünk hogy hagyj minket békén.Ne kötekedj és ne provokállj minket.!-hangja épp olyan hidegen cseng mint édesanyja szavai.
-Csak figyelmeztetni akarlak titeket.-erre már mind a ketten felfigyelünk- a nagybáttyád hollnap érkezik.Híre terjedt a démonok közt , hogy egy angyal él velünk.Sokan kételkednek benne .Épp ezért jön is a bátyám.-rám tekint.Végigmér és a tekintete nem harcias és nem is sértő vagy gúnyos.Olyan nyugodt.Megfordul és elhagyja a szobát.
-Van egy bácsikád?-kérdezem a fiúra tekintve.
-Ő is hasonló cipőden járt mint mi.Szerelmes lett egy angyalba.Őket is üldözték aztán egy nap elkapták , őt is és a lányt is.A lány feláldozta magát a bácsikámért cserébe , aki ezután az összes ott lévő angyalt kiitrotta.-meglepetten nézem a fiú arcát.Lehunyt szemeit és szempilláit vizsgálgatom.Tehát más is járt úgy mint mi.Ez jó.Az hogy a lány meghallt már kevésbé jó.
-Gondolom utána a bácsikád besokkolt és összetört.-Eaton is hasonlóképpen tenne , az biztos.
Hunyorítva nyissa ki a bal szemét és igenlően bólint.Huh .... ez náluk valami családi vonás ??
Eaton felül az ágyon és összeszedi a tollakat.Ahogy lerakja őket az éjjeli szekrényre azok porrá hullanak.
-Tudtad?...-kérdezi és mosojogva tekint rám.-...még a tollaid is képesek gyógyítani.
Nem tudtam.Igazából egy csomó mindent nem tudok az angyallétről.Például hogy több elemet idomítok vagy hogy egyetlen csókkal,öleléssel is gyógyítani tudok.
-Hogy használljuk fel?Csinálljunk belőle teát?-kérdezem gúnyosan nevetve mire a fiú felett szó szerint megjelenik a  💡 ikon.
-Csak vicceltem ...-nevetek a fiúhoz közel hajollva.-Komolyan vettél?
-Ez egy jó ötlet elvégre a gyógyítás úgy is benne marad.-levesz egy zsepkendőt az ágy felett lévő polcról majd a tollport bele söpri.-Hozz nekem egy teafüvet és egy bögre forró vizet.
Auonnal lerohantam a konyhába és forraltam is a vizet és teafüvet is kerestem.
Enyhe idegességgel toporzékolok a mikró előtt , míg felforr a víz.A Fisher házban néma csend honol.Én zokniban állok a konyhában és várom hogy lejárjon a mikró.
Amint a mikró felcsilingel én vissza sietek a szobába.
Odaadom Eaton-nak a cuccokat és az ágy végében üllve figyelem mit csinál.Kibontja a teafüvet beleszorrja a tollporr , elég bénácskán bekötözi a ,,zsákocska,, száját és a forróvízbe mártogatja.
Remélem nem alergiás az almás-fahéjas teára 😂😂.
Belekortyol a teába majd felsóhajt.Pislogva figyelem a fiút majd a szemei rámvillannak.A szemszíne árnyalatosan kezd változni zöld ,szürke  és ismét a kék.
-Jól vagy?-kérdezem hallkan és a tekintetében keresem a választ.
-Ezt egy módon deríthetjük ki....-elindul az ablak felé én pedig kicsit rémülten nézem.Mi van ha nem segített?
-Várj!-képek mellé és megfogom a felkarját.
Lassan elhúzom a függönyt és a napfény a kézfejére villan .A bőre nem reagál.Sikerüllt.Meggyógyult.
Boldogan ölelem meg.
-Látod jól vagyok?-nevet és telljesen a napfénybe lép.Arca gyönyörű , szemei felcsillannak és  gyermeki mosoly húzódik a szájára.Démon létére ennyire örül a napfénynek?Várjunk ... azt mondta hogy az emberi felének kell a napfény.Tehát ilyenkor az emberi részét látom.Mondjuk velem mindig emberségesen bánik , de amikor így mosolyog és csillognak azok a zafír szemek , akkor tűnik a legemberibbnek.
Rám tekint majd szorosan megölel.-Nem kell értem a véred adnod.Elég ha ilyet iszok.Nem kell megsebezned magad.Nem akarok úgy járni mint Stefan.-a jövőben észhez kell térnem.Nem játszhatom a hisztis , felelőtlen,akaratos libát.Eaton érdekében meg kell változnom.

Você leu todos os capítulos publicados.

⏰ Última atualização: May 21, 2018 ⏰

Adicione esta história à sua Biblioteca e seja notificado quando novos capítulos chegarem!

Szerelmem egy démon.Onde histórias criam vida. Descubra agora