Japán Városi Legendák, CreepyPasták, Egyéb Történetek

Nindzsa

A nindzsa (忍者) vagy sinobi (忍) a japán feudális társadalom "árny harcosa" volt. A szamurájokkal ellentétben a nindzsa a sötétség és a lopakodás mestere, aki inkább a ravaszságban, árulásban és gyilkosságban jártas. Rengeteg monda, mítosz és legenda kering róluk, amelyeknek igazságtartamát nehéz megállapítani, mivel mindig is homály övezte őket.

Nindzsa vagy Sinobi

A közvéleményben két fő kifejezés terjedt el:

Nindzsa (忍者): kínai kiejtés szerint a kandzsi első fele a nin (忍) jelenti a kitartást. Ha még jobban szétbontjuk, akkor a felső része a kard (刃) és az alsó a szívet (心) jelenti. A második fele a dzsa (者) kiegészíti az előzőt, ebben az esetben személyt jelent.

Sinobi(忍): japán kiejtés szerint Sinobi-no-mono amit sinobira rövidítünk. Anin kandzsi olvasata japánul kiejtve shinobi, a szó másik része pedig a személyt jelölő mono, a no partikula pedig összeköti a két főnevet.

A hiteles szövegek gyakran illetik őket más elnevezésekkel, mint például: Hódzsó Godaikiben a rappa és kusza, a Takeda család krónikájában a Kójó Gunkanban kagimonokiki (szaglászni és hallgatózni), továbbá a kancsó(kémek) és a teiszacu (felderítők).

Szun-ce

A középkorban élt japánok is ismerték a nindzsák őseit, akik Kínából származnak. Első írásos említést létezésükről és harci viselkedésükről a kínaiSzun-ce A háború művészete című könyvében tesz.

A kémek öt típusa

Szun-ce (akit japánban Szonsi néven ismertek) elsődleges megállapítása: a hadsereg csak akkor támadjon, ha az ellenséget már belülről megbomlasztotta és sebezhetővé tette. Elméleteit eme könyvben részletesen kifejti és a kanírásjeggyel jelöli a kémet, akiknek öt különböző típusát különbözteti meg.

Inkan (a helybéli ügynök): falusi ügynökök, rendszerint ellenséges tartományból toborzott. Kiképezni nem lehet őket megfelelően így kockázatot nem tudnak vállalni. Hasznuk az ellenség hozzávetőleges elhelyezkedését megtudni.Naikan (a belső ügynök): ellenséges kormányzat hivatalnokai akiket megvásároltak. Az általuk kapott információ sokkal értékesebb, mint amit az Inkan nyújt.

Júkan (a baráti ügynök): ellenséges ügynök az aki utánunk kémkedik. Az ilyen ügynököket megvesztegették és felhasználták, mint kettős ügynök.Sikan (a halál ügynöke): saját ügynökök, akik nélkülözhetőek. Szándékosan hamis információval bízzák meg őket, ha elkapják akkor a hamis információ tudóik ki és a parancsok aszerint módosítja a terveit. Nélkülözhetőségét az a jellege adja, hogy miután elfogják és átadja a hírt, ki is végzik, de feladatát elvégezte.

Sókan (az élő ügynök): klasszikus értelemben vett nindzsa típusú kémek. Belopakodik az ellenséges felségterületre és értékes információval tér vissza. Az ilyen embereknek a tulajdonságai: szívósság, bátorság, széles körű ismeretek, és jó észjárással kellett rendelkeznie.

Japán első nindzsái (legendák)

A japán hagyomány szerint Szun-ce könyve, és a katonai hírszerzés alapjaiMakibi (693-775) által került a szigetországba. Érdekesség, hogy 714-ben megjelent a Kodzsiki amely Régi idők feljegyzései és benne megtalálhatók a nindzsák prototípusa. A könyv Jamato herceg alakja köré sző legendákat, amelyek nagyon népszerűek.

Jamato herceg legendája

Jamato herceget apja száműzetésre ítéli Kjúsú szigetére és megparancsolta neki, hogy fojtson el egy ottani lázadást. Amikor megérkezik Jamato herceg az ottani lázadók főhadiszállására, látta, hogy nagy lakomát szerveztek a lázadás vezetőjének újonnan felépült lakóházának tiszteletére. Ezért Jamato herceg leeresztette hosszú fekete haját, magára öltötte nagynénjének (aki az Iszei nagyszentély 伊 勢 神 宮 főpapnője volt) ruháját és kardot vett magához, majd így csatlakozott a lakomához. A lázadók vezetőit elragadta a szép nő látványa, ezért maguk mellé ültették. Amikor a hangulat a tetőfokára hágott Jamato elővette a kardját és leszúrta a vezetőket. Azonban a lázadás egyik vezetője sikeresen kimenekült a szobából. Jamato azon nyomban követte, majd hátba szúrta. A sebesült arra kérte fedje fel kilétét, s amint ez megtörtént, a Jamatotakeru (Jamato a bátor) nevet adta neki cselekedetének elismeréseként.