- Hiányoztál! - mondta,majd mélyen a szemembe nézett.
- Te is nekem! - mondtam én is a szemébe nézve.
Már egy ideje bámuljuk egymást. Tae egyre közelebb és közelebb kezdet hajolni mikor valaki benyitott.
- Tae, itt van Monica! - jelentette ki Jimin. - Jaj, talán megzavartam valamit? - kérdzet perverz mosollyal.
- Nem! Jó, akkor szólj neki, hogy pillanat és megyek. - mondta Taehyung, Jiminnek.
Ki ez a Monica? Nem úgy emlékszek, hogy Tae anyukáját így hívták volna...
- Gyere bemutatlak Monica-nak! - fogta meg csuklóm.
Lementünk és egy alacsony, rövid, szőke hajú lány fogadott. Ez meg mégis kicsoda?
- Szia, cukorbogyó! - rohant oda Taehyunghoz, majd megcsókolta.
- Ja,Ő itt... - mutatott rám. - Su Min, a kis kori legjobb barátom. Mostantól velünk, fog lakni! - mondta.
- Öm, és miért is? - nézett rám lekezelően.
- Mivel Ő lesz a női inasunk. Tudod, már meséltem erről. - magyarázkodott V.
- Biztos... Hát akkor bemutatkozok... - jött közelebb hozzám. - Monica vagyok, TaeTae barátnője. Ha egy újjal is hozzá érsz, meghalsz! - mosolygott el a végére.
- Su Min, Lee Su Min. Örülök a találkozásnak!- füllentettem neki.
- Én is, de ha nem gond akkor mi most elmennénk szóval, viszlát! - kezdte el maga után ráncigálni Taehyungot.
Felrohantam, egy szimpatikusnak vélt szobába és sírtam. Miért is gondoltam, hogy lesz esélyem nála? 10 túl sok!
Bőgésemet egy meleg kéz a hátamon zavarta meg. Jimin volt az.
- Nem érdemli meg, hogy miatta sírj! - mondta mosolyogva.
Valahogy jobb kedvem lett,hogy a mosolyára néztem. Aranyos srác.
- Figyelj, ne is foglakoz azzal a libával. Nagyon idegesítő. Nem értem mit eszik rajta Taehyung! - mondta miközben egy könnycseppet törölt le arcomról.
- Re-rendben! - szipogtam tovább. - Egyébként ez kinek a szobája? - kérdeztem tőle.
- Az enyém. - nevetett fel. - Mikor bejöttem, csodálkoztam is, hogy itt vagy! - vicsorgott tovább.
Én is elmosolyogtam. Talán mégsem lesz olyan rossz itt élni, ha itt van Jimin...
Másnap reggel a nap fényére keltem. Nem emlékszek mi történt este. Fel ültem és körbe néztem. Ismeretlen szobába találtam magam. Körbe néztem és éreztem, hogy valaki bámul ezért megfordultam.
- Fel keltél, Csipkerózsika? - kérdezte féloldalas mosollyal, Jimin.
- Igen, de ez ki szobája?
- A tied. Mikor tegnap bealudtál a szobámba, át hoztalak! - mondta, majd folytatta. - Na de gyere kész a reggeli!
- Rendben! - indultam is utána.
Leültünk az asztalhoz. Már mindenki ott ült,még Monica is, természetesen V mellett. Jin megterített, majd mindenkinek oda adta az étel. Mikor mindenki megette, felálltunk és szét széledtünk. Szerencsére Monica haza ment. végre,nagyon ideg ölő a csaj. Fel mentem a szobámba és olvastam. Kopogásra lettem figyelmes. Szóltam neki, hogy "szabad", erre Taehyung lépett le.
- Figyelj, el szerettem volna mondani, de... - félbe szakítottam magyarázkodását.
- Nem kell megmagyaráznod. Ez nem az én dolgom. Amúgy is ha Őt szereted, akkor nincs miről beszélnünk! - erőltettem magamra egy kamu mosolyt.
- De én...
- Tae, nem meg mondtam, hogy hagyd Őt békén?! - jött be kopogás nélkül Jimin.
KAMU SEDANG MEMBACA
Szeretlek, hallasz? - taehyung ff. ( szünetel)
Fiksi PenggemarLee Su Min 10 évvel később vissza költözik szülővárosába, Szöulba. Vajon megtalálja kiskori szerelmét? Vagy Kim Taehyung teljesen megfeledkezett a lányról? És mi történik akkor ha együtt kell lakniuk? Az emlékek elő tőrnek?