Hetedik rész

290 22 1
                                    


Másnap meglepően korán keltünk. Segítettünk az ebéd elkészítésében, megterítettünk. Együtt ebédeltünk, mint régen. Fesztelenül beszélgettünk, nevettünk, bohóckodtunk. A tervek szerint ma este már otthon alszom, úgyhogy megpróbáltam minél jobban érezni magam. Kora délután Éváék elmentek bevásárolni. Mi pedig leheveredtünk a kanapéra filmet nézni. A Kört kezdtük el nézni, aminek megismerkedésünkben, barátságunkban úgymond nagy szerepe volt. Éppen a felénél járhattunk, amikor elfogyott az összes nasi. 

- Megyek, leszaladok a kisboltba és hozok még. Nehogy elmerd nélkülem indítani! - figyelmeztetett., miközben felszaladt pénzért és a táskájáért. 

- Még meglátom! - kiabáltam utána - Ja, és anyudra csörögj rá, hogy lemész. Tudod hogy ideges lesz ha nem szólsz neki. 

- Jó, jó  tudom. Persze. Ha kiértem felhívom. Na, elmentem, sietek vissza. A sortól függ meg a kasszástól. Puszi, sietek várj meg. 

- Oké, szia!

Épp az egyik macska, Karmos mászott az ölembe, amikor csöngettek. 

- Mit gondolsz, ki az? Még nem lehet Anna, most ment el. Vagy lehet itthon hagyott valamit?  - erre csak elhelyezkedett, alváshoz készülődött. Megint csöngettek. - Na, ezt nem hiszem el.  Úgy néz ki mégis ki kell nyitnom az ajtót.  

letettem az ölemből a kis sózsákot, majd odamentem az ajtóhoz. Menet közben újra csöngettek. 

- Megyek már, Anna nyugi!!

De amikor kinyitottam az ajtót... Egyáltalán nem az állt ott akire számítottam. 

Fekete haj.... Megközelítőleg 190 centi... Több ezer tekintetet ámulatba ejtő kék szempár... Ami többek közt engem is magával ragadott. De ha ez a szempár a tiedbe mélyed teljesen elveszel benne. A csodálatban... Valamint egy ördögi vigyor. Mögötte társai, úgyszint ilyen vigyorral arcukon. BE kellett volna csuknom az ajtót de képtelen voltam elnézni. Tekintetével fogva tartott, felemésztett. Éreztem, hogy azt boncolgatja, mi lehet a ruha alatt. Teljesen meztelennek éreztem magam. Ezalatt a pár másodperc alatt Jinxx belökte az ajtót. Csak a kutya ugatására eszméltem fel. De akkor már késő volt. Bent voltak a lakásban. 

Félelmetes volt. Andy csak jött felém. Én meg addig hátráltam, míg bele nem ütköztem a kanapéba. Csapdába csalt. Egy ideig csak nézett rám, elvigyorodott, aztán meglökött. Én meg belezuhantam a kanapéba. Felém mászott. Ütöttem, vergődtem ahogy tudtam. Hallottam, hogy beszélnek, de nem értettem mit. Amikor Andy elfordította rólam a tekintetét, hogy válaszoljon, kapva kaptam az alkalmon, felemeltem a lábam, és rúgtam. Eltaláltam. Pillanatnyi gyengeségét kihasználva megpróbáltam a hátsó kijárat felé futni. Eközben hallottam hogy több kutya ugat, majd egy csattanás után csak nyüszít. Először csak egyikük. Aztán már ketten. Mindannyian. Képtelen voltam arra gondolni, mit művelhetnek velük. Az ajtónál CC, Jake és Ashley is állt. Csapda. Gondoltak erre a lehetőségre is, felkészültek. Innen kétfelé mehetek ki, a konyha és az étkező fele. A konyhából könnyebb kijutni. Arra fordultam. Az ajtóban Jinxx torlaszolta el az utat, mellette a lángoló tekintetű Andy. Elsápadtam a szemében táncoló harag láttán. Én nem ilyennek képzeltem őt el. Nem. Hogy lehetséges ez? Andy mindig kedves a rajongóihoz, mindig azt mondta mi vagyunk a mindenei. Hogy nélkülünk a banda nem lenne az igazi. Erre most mind itt állnak, és fenyegető, de éhes tekintettel néztek rám. Megráztam a fejem. Most nem érek rá ezen gondolkodni. Nem! Most ki kell jutnom! az étkező! Onnan nincs közvetlen kijárat, de az ablak elég nagy ahhoz, hogy ki tudjak rajta mászni. Onnan lefutok a kisboltba, remélve hogy belefutok Annába és sikerül megakadályoznom, hogy hazajöjjön. Ez az egyetlen esélyem. Az, hogy abban az  ajtóban nem áll senki, azt jelenti, hogy nem számítanak arra, hogy ott akarok kijutni. Igaz, nem egyszerű. de muszáj megpróbálnom. Hirtelen megpördültem és rohanni kezdtem. De hallottam valamit elsüvíteni a levegőben. Hirtelen fájdalmat éreztem. Egy apró, tűszúrásnyi fájdalmat, majd mielőtt minden elsötétült előttem, még láttam egy nagytestű kutyát elszaladni magam mellett, majd még egy nyüszítést és egy puffanást. Onnantól kezdve nem láttam és nem hallottam semmit. Minden elsötétült. 

ÁmulatbanTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon