A Felszín alatt

1.fejezet

A nevem Katsuki Yuri.... Azt hiszem... 30 éves vagyok.... Talán... Moszkvában lakom... Ugye?.. 6 éve boldog házasságban élek... Úgy tudom..
A férjem neve Viktor Nikoforov...

Az a helyzet,hogy most egy kicsit (nagyon) össze vagyok zavarodva, mert az említett személyt épp most smárolta le a..
VOLT BARÁTNŐJE?!?!

- Vityácska! Visszajöttem hozzád!- mondta nyálas hangon a szőke ciklon.
Kicsit megnyugodtam, amikor láttam,hogy életem szerelme épp oly kikerekedett szemmel bámult erre a kijelentésre (és arra a személyre aki mondta) mint én.
- Crissy...-mondta meglepetten
Éreztem,hogy egyedül nem fogja tudni  lepattintani, mert a csaj már megint a nyakán lógott és próbálta a férjem (!) ajkait magáévá tenni. Tudtam ,hogy lépnem kell.
- Khmm...-krákogtam hangosan,mire mindketten engem néztek. Victor szemében mintha egy kis hála is csillogott volna.
-Ömmm... Bocsika ,de Victor mennünk kéne. Indulhatunk ugye?-kérdeztem, majd szerelmem hirtelen megindult felém és átölelt. Visszaöleltem jó szorosan, erre ő is szorított még egy kicsit.
  Az idilli pillanatot Victor volt csajának idegesítő hangja törte meg.
- Bocsessz... De te mégis ki a fene vagy?!- kérdezte pöchendien. Chhh. Így tisztára mint egy k*rva.
  Victorra néztem, szememben tükröződött a "ki is vagyok én tulajdonképpen?" című kép.
Nem reagált. Lesokkolt. Szuper. Rögtönözhetek.
- A nevem Katsuki Yuri- mondtam lazán, miközben fájdalmasan elhúzódtam életem értelmétől.
   Egyszer csak a párom megragadta a kezem, majd magához húzott egy csókra. Átkarolta a derekam , mire én a nyaka köré fontam ujjaim. Lassú és szenvedélyes csókba invitált amibe persze egyből bele is mentem. Imádom. Egyszerűen imádom. Hmmm.. Hogy ez milyen isteni!
  Sajnos levegőhiány miatt szét kellett válnunk,de aztán rögtön meg is öleltük egymást.
- Szeretlek Victor!- búgtam lágyan a fülébe.
- Én is téged Yuri!- mondta úgy, hogy azt még Crissy is meghallja.
Erre az említett személy feje egy paradicsom szerű árnyalatot vett fel.
- Ahaaam..~- nyújtotta el a szót- tehát te valami japán srác vagy.
- Igen- válaszoltam.
- És miért smároltad le a pasim?- tette fel ingerülten a kérdését.
Várjunk csak mi??? ÉN kaptam le az Ő pasiját?!? Hoppácska.. Ez új.
- Várjunk mi?
- Jól hallottad! Miért kaptad le a pasim?- Oké,oké. Nyugodt egy típus vagyok de ettől már bennem is felmegy a pumpa. Ezt nem hagyhatom ennyiben!

Sziasztok! Bocsi ,hogy egy kicsit rövid lett. Tudom ,Tudom fura lett,de nézzétek el ez az első story-m.
Remélem tetszik!
Ha igen akkor kommenteljetek és csillagozzatok. Ha pedig gondoljátok akkor kövessetek is.
  Ha ennek a történetnek sikere lesz akkor még majd írok párat,mert csomó ötletem van!😅😄
Szóval cukorborsók hamarosan hozom a kövi részt.😉
Jók legyetek!
Auf wiedersehn!
🏇❤🏇❤