Angyali törekvés

3.rész

"Egyenesen a szobámba mentem és magam mögött bezártam az ajtót."

Lucy:

Lehet nem kéne így viselkednem a saját bátyámmal,de egyszerűen nem tudom elfelejteni,hogy csak úgy ott hagyott minket.Mikor még kicsi voltam nagyon sokat játszottunk együtt.Ő volt az akire felnézhettem.Ő volt aki mindentől megvédett és akire támaszkodhattam anyán kívül.

Chase:

Ezt nagyon elrontottam.Nem kellett volna ott hagynom őket,de nem tudtam mit tenni.Ha akkor nem megyek el akkor azt ők bánták volna,és én azt nem akartam.

*5 évvel korábban*
-LUCY!!!GYERE IDE.- kiabált a kislányra,aki remegve lépett elé.
-Én....én.-szegénykém alig tudott megszólalni annyira félt.Apa ordított vele,míg Lucy halkan zokogott.Láttam a gyönyörű barna szemeiben a félelmet,majd mikor apánkra néztem megdöbbentem.Egy hatalmas pofont adott Lunak és adta volna a következőt,de időben elkaptam a kezét így nem csattant újra a tenyre a kis arcán.
-Normális vagy? Hiszen még gyerek!!- mondtam idegesen és nem érdekelt mi lesz ennek a következménye.
-NEM adtam engedélyt arra,hogy közbe avatkozz!- a tekintete elsötétült,ami nem jelentett semmi jót.Lucyt a hátam mögé tereltem,mikor megláttam apánk kezében a kést.
-Menj innen Chase.-
-Arra várhatsz!- amint kimondtam éreztem,hogy valami  hozzáér a mellkasomhoz.Rögtön oda kaptam az egyik kezemmel.A fehér ingem szakadt volt a mellkasomnál,és mikor elvettem a kezem láttam,hogy nem kicsit vérzik is.
-Lucy futás a szobádba.- lassan hátrálni kezdett és elfutott.
-Ezt miért kellett? Még csak 12 éves!Nem látod mennyire fél?-
-Nem fogadott szót ezért muszáj volt megbűntetni.-
-Ő a lányod nem pedig a szolgád!- kezdett elfogyni a türelme amint láttam,de akkor is folytattam.
-Ha anya itthon lenne nem történt volna ez meg.Egy szánalmas alkoholista vagy aki nem foglalkozik senkivel csak magával. Hányszor kérdezted meg Lucyt hogy van vagy valami hasonló? A véred és mégsem érdekel mi történik vele,inkább bántod minthogy törődj vele!-
-Takarodj a szemem elől vagy nagyon megbánod!!!!-
-Erről beszélek.- hátat fordítva neki Luhoz mentem.A szobájába lépve nem találtam sehol,ezért átmentem a saját szobámba hátha ott lesz.Szegénykém az ágyamon volt összekuporodva, amikor észrevette,hogy valaki bejött felém kapta a fejét.Sírva rohant hozzám és belekapaszkodott a nyakamba.
-Shh...Itt vagyok ne félj.- miután megnyugtattam elhúzodtam tőle,majd lekaptam magamról a véres inget.Gyorsan elláttam a sérülést és felvettem egy pólót.
-Szeretnél ma velem aludni?-
-Szabad?-
-Miért ne szabadna?- mosolyogtam rá kedvesen.
Nagy nehezen de sikerült elaludni mind a kettőnknek.Pár órával később arra ébredtem,hogy valaki nevetve belép a szobába.Rögtön tudtam,hogy apánk az ezért kiugrottam az ágyból és elé léptem.
-Mit akarsz?- kérdeztem kicsit sem kedvesen,ami nem igazán tetszett neki.
-Van egy ajánlatom a számodra fiam.-
-Mi lenne az?-
-Nem bántom se Lucyt se anyádat ha holnap reggel elmész és többet nem jössz vissza.-
-Ezt nem kérheted!-
-A te döntésed...ha elmész Lucy boldog lehet.-
Nem akartam elhagyni a húgom,de ha ezzel neki jobb lesz akkor belemegyek.
-Rendben...De ha megtudom,hogy bántod akkor azt nagyon megbánod.- nem mondott semmit csak önelégülten mosolygott és kiment a szobából.
Másnap reggel írtam egy levelet anyának amit gondosan elrejtettem,hogy apa ne vegye észre,majd elmentem.

*Most*
Az utcán sétáltam a szakadó esőben amikor megláttam egy kiskutyát csurom vizesen.Reménytelen tekintete hasonló volt Lucyéhoz és mivel nem akartam egyedül hagyni őt,felkaptam a karomra és körbetekertem a pulcsimmal nehogy megfázzon,majd elindultam vele haza.

Sajnálom,hogy eddig tartott mire ezt a részt felraktam,de nem igazán volt időm.Bocsi amiért ilyen rövid lett igyekszem a kövi rêsszel.:)