Angyali törekvés

7.rész

Lucy kiszállt a taxiból a régi háza előtt ahol még az édesanyjával együtt élt.Gombóc nőtt a torkában a félelemtől,de tudta,hogy be kell mennie.Azonban nem mert a főbejáraton bemenni ezért inkább a cselédeknek szánt útvonalon jutott be a házba.Próbált halkan közlekedni azonban egy-két helyen a parketta megnyikordult.Lassan elérte az édesanyja szobáját amit sikerült halkan kinyitni,majd maga mögött becsuknia.Neki állt a keresésnek de sehol sem találta meg édesanyja személyes dolgait.Hirtelen a nyakában lévő nyaklánchoz nyúlt amin egy kulcs volt, és észre vette a kis dobozt a szekrény tetején.

A ládikót kinyitva talált pár közös fényképet az édesanyjával,3 levelet ami nem volt felbontva és pár apróbb dolgot.Könnyek szöktek a szemébe,de tudta,hogy nem maradhat sokáig különben megtudják,hogy itt járt.Ugyan a személyzettől nem félt hiszen mindig szerették őt,azonban ha az apja talál rá kitudja mi történik vele.A ládát visszazárta majd a mellkasához szorítva az ajtóhoz sétált és eleinte csak hallgatózott,majd halkan kinyitva az ajtót elindult a folyosón.Többször is szétnézett nem-e látta meg valaki, de szerencsére nem futott össze senkivel.Szokatlanul csendes volt most a ház,ami nagyon zavarta Lucyt.Ugyan mikor még ő is itt élt akkor legalább a cselédek beszélgetése betöltötte ezt a hatalmas házat,de most még egy apró neszt sem lehetett hallani. Amikor a lépcső tetejéhez ért látta,hogy kinyílik a bejárati ajtó.Nem sok ideje volt,de arra bőven elég, hogy gyorsan el bújjon a fal mellett és remélte,hogy nem vette észre senki.Lassan kinézett és látta,hogy egy szolgáló szalad oda az apjához.
- Hozzon a dolgozószobámba egy csésze kávét.-
Ahogy édesapja megindult a szobája felé még felnézett és ez pont elég volt arra, hogy észre vegye a szőke hajzuhatagot.

Chase szemszögéből:
-Lucy megjöttem!Hol vagy?-
A ház csendes volt,egyedül a kis kutya ugatása töltötte be a teret.
Szét néztem mindenhol, de sehol sem találtam. A szobámba viszont az ágyon hagyott egy levelet.
"Ne haragudj,de muszáj volt elmennem anya sírjához.Tudom ideges leszel mikor haza érsz és nem találsz itthon,de muszáj megértened. Ígérem sietek haza, ha hamarabb haza érsz mint én, akkor kérlek gondoskodj Lidércről.

Szeretettel Lucy"

-A francba most mit csináljak?!Már biztos,hogy nem érek oda időben.Sőt! Ki tudja nincs-e veszêlyben?
Ha apa megtalálta, akkor már késő.-
Elővettem a telefonom és azonnal hívni kezdtem, de nem vette fel a telefont.Hiába írtam neki sms-t arra sem válaszolt. Muszáj voltam felhívni mást.
Senkiben nem bízok meg annyira mint benne,ő még időben oda érhet.
A második csörgésre fel is vette a telefont.
-Szia haver, rég beszéltünk.-
-Azonnal segítened kell! A húgom vissza ment és veszélyben lehet.Nem veszi fel a telefont és még csak az sms-ekre sem válaszol.-
-Kell a telefonszáma.Küld át és már keresem is.- Ezzel bontotta a vonalat.
Natsu kérlek vigyázz a húgomra.

Natsu szemszögéből:

Rég nem találkoztunk már Chase-el de a kapcsolatunk még így is erős.Jobban fogalmazva testvéri.
Sikerült bemérnem a húga telefonját és már indultam is érte.Szerencsére nem voltam messze tőle, ezért hamar a házhoz értem.
Bár inkább illik rá a palota kifejezés.
Sikerült úgy bejutnom, hogy senki nem vett észre, viszont arról fogalmam sincs, hogy merre keressem a lányt.
Lassan haladtam a lépcsőn felfelé, minden apró zajra felfigyelve, de nem láttam senkit. Ahogy közeledtem a szobák felé, minden ajtó előtt megálltam és hallgatóztam.
A 4. ajtónál járhattam amikor sírást hallottam,ahogy benyitottam az ajtón nem hittem a szememnek.
Lucy remegve állt az apja előtt egy kis ládát szorongatva. A kezét emelte , hogy megüsse és Lucy ösztönösen húzta össze magát.Nem vártam tovább, megszüntettem a köztünk lévő távolságot elkaptam a kezét és odébb löktem.Lucyt a derekánál fogva magamhoz húztam és erősen tartottam. Rám nézett azokkal a könnyes szemekkel és a vállamba kapaszkodott.