AZ EMO FIÚ

4.Miért ?

Igen, odaadtam magam egy emós fiúnak, akiről nem tudok semmi mást, csak a nevét és a korát.
És nagy hiba volt.

Reggel boldogan keltem fel, mert tudtam, hogy Dave itt van mellettem.
Éppen fordultam meg, hogy felkeltsem Dave- et, mikor észrevettem, hogy nincs mellettem.
Mi a...?
Aztán szemem rátévedt az éjjeli szekrényre, amin egy kis cetli díszelgett.
A szívem olyan gyorsan dobogott, hogy majd' kiesett a helyéről.
A kezembe vettem a cetlit, majd hangosan olvasni kezdtem.

Jó volt az este, bár már volt jobb is.
Gondolom már magadtól is rájöttél, hogy ez nem volt más,
Csak egy egyéjszakás kaland.

A szívem hasadt meg, miközben ezt a pár sort olvastam.
Folyton csak az járt a fejemben: Miért ?
Sírva fakadtam, majd hátradőltem az ágyban, és egy párnába üvöltöttem.
Hogy lehettem ilyen bolond ?!
Hogy hihettem el egy pillanatra is azt, hogy szeret ?!
Miután egy kicsit lehiggadtam, lementem a nappaliba.
A kanapén Ben ült, és nézte a tv- t.
Mikor észre vett, rámmosolygott, aztán gondolom feltűntek neki a kisírt szemeim, és felpattant a kanapéról.
- Úristen Sarah, mi a baj ?!- rohant oda hozzám, belőlem pedig újra előtört a zokogás. Szorosan megölelt, én pedig a vállán zokogtam.

Elmeséltem neki mindent. A kanapén ülve az ölébe hajtom a fejem, ő pedig simogatni kezdi a hajam. Kate belép a szobába, és legugol elém.

- Nem szokásom halgatózni, de most megtettem.

-Semmi baj, nem haragszom. Jogod volt tudni...- sütöttem le a szemem.

Ben felvett, majd felvitt a szobámba, letett az ágyra és magamra hagyott.

Hogy lehettem ennyire hülye ?

Sziasztok !
Sajnos ez most csak egy ilyen rövid rész lett, de a következő hosszabb lesz.