Soha véget nem érő +18 [L.H]

4.rész

Reggel hajnalba kelltem fel ,nem tudtam aludni.Állandó jelleggel rémálmaim vannak ,ami minden éjjel kísért.
Ránéztem az órámra ami 05:27 mutatott ,próbáltam visszaaludni de nem ment. Nagy nehezen kiszáltam az ágyamból és legelőszőr a fürdő felé vezetett az utam. Elvégeztem reggeli rutinjaimat.
Miután ezzel megvoltam lementem a konyhába ahol nem talaltam senkit. A szüleim elutaztak itthonról ,az öccsém még alszik.Nagyon nem volt mit csinaljak ezért  ekezdtem reggelit csinalni az öccsémnek meg nekem ,mert gondolom éhes lesz ha felébred. Ahogy kész lettem hallottam a lépteit amint a konyha fele jön.

-  Jó reggelt Jack -  köszöntem neki.

-  Jó reggelt…csak nem kaját csináltál? - kérdezte tőlem.

- De igen ,elég korán felkeltem és nem volt mit csináljak -  válaszoltam egyszerüen.

- Hát jól tetted ,mert farkaséhes vagyok.

- Akkor egyél s ne a szád járjon. - válaszoltam neki. Mikor mind a ketten befejeztük a reggelit elindultúnk az iskolába.
Az út csendben telt.

Ahogy az iskola elé értem megpillantottam Hemmingset s bandáját.
Próbáltam észrevétlen maradni ,de nem sikerült.

- Hé..kiscsillag gyere csak ide - kiáltotta Hemmings .
Amilyen gyorsan csak tudtam elindultam az épűlet felé. Már majdnem bent voltam ,amikor valaki hátrahúzott.

- Ha azt mondom ,hogy gyere oda hozzám akkor te odajössz….megértetted? -  kérdezte dűhösen.

-  Azután amit tettél velem a tegnap ,hogy bezártal a terembe mit vársz tőlem, azt gondoltad, hogy ugy ugrálok ahogy te fűtyülsz? Hat közlöm, hogy nekem te nem parancsolsz soha többet ! -űvöltöttem az arcába.

- Oh nem?…majd meglátjuk - mondta és rámöntötte a kezében lévő kávét. - Hoppá véletlen volt - szomrúan mondta aztán egy elégedett vigyor ült ki az arcára. -  Vagy nem -  és azzal elment.

- Rohadj meg Hemmings - orditottam utána.

Azonnal befútottam az épületbe és a mosdó felé vezetett az útam.
Amint beértem elkezdtem sírni. Már nem volt erőm semmihez se. Nekidőltem a csempének és leereszkedtem a földre. Azon goldolkoztam, hogy mi risszat tehettem ellene, hogy ezt érdemlem.
Gondolkodásomból a csengő hangja rántott vissza a jelenbe. Feláltam és ránéztem a polómra, az egész tiszta kávé volt .Igy nem mehetek be órára ezért levettem és elkezdtem kimosni, bár tudtam hogy semmi értelme mivel teljesen mindegy ,hogy vízes vagy kávés polóval ülöm végig az órákat. A folt már majdnem kijött mikor meghallottam, hogy nyilik az ajtó. Megilyedtem mivel csak melltartó volt rajtam a nadrágon és cipőn kivűl. Ránéztem az ajtóra és Hemmings volt ott .

- Mi a francot keresel a női mosdóban?…..takarodj ki! - kiabáltam és próbáltam takarni magam de nem nagyon ment. Luke elindult felém  és nekinyomott a falnak ,teljesen hozzám préselte magát. Megfogta mind a két kezem amit a fejem föle emelt . Arca közeledett az egyémhez.

- Már elmondtam egyszer ,hogy nekem nem parancsolsz , de  annyiszor mondom el ahányszor csak kell ahoz ,hogy felfogd…- suttogta a fűlembe és megcsókolta a nyakam. Kezét elvette az enyémtől és szép lassan végighúzta őket a karomon majd derekamra tette őket.Magához húzott a lehető legkőzelebb .Megremegtem amikor testemhez ért .Keze elindult felfele a hátamon és szája megint érintette a nyakam . Megéreztem kezét a melltartom kapcsánál. Egy pillanat alatt kikapcsolta és leszedte rólam. Egyből a melleim elé emeltem a kezem, de Luke ezt nem elgedte elvette onnan őket . Még senki nem látott mesztelenűl soha. Szégyenembe lehajtottam a fejem.

- Kicsikém nézz rám!

- Luke engegy el ! - mondtam egyre dühösebben.

- Soha, itt maradsz velem. - kezeit a csípőmre tette majd ,szájába vette az egyik mellem.Számat egy joleső nyögés hagyta el. Luke ezt biztatásnak vehette, mert egyre vadabbúl szivta a mellem.

Nem hagyhatom, hogy megint megtörténjen az ami a tegnap a szobamban. Észnél kell legyek. Biztos csak azért csinálja ,hogy utánna elmondhassa a többieknek. Teljes erőmből ellőktem magamtól.
Luke a földön kötött ki ,gondolom nem számitott erre.

- Alison drágám….ezt még megbánod - mondta majd felkelt a földről és felkapta a melltartóm .Az ajtó fele indult.

- Neee  azt add ide - kiáltottam utána de már késő volt.

Elment és itt hagyott félig meztenenül.  Lenéztem a melleimre ami tele volt szivásnyomokkal. Éreztem ahogy egy könnycsepp gördűl le az arcomon ,utána meg a többi. Nem törödtem vele. Felkaptam magamra a vizes polómat és kimentem a mosdóból.
Ahogy kimentem Luke állt velem szembe kezében a melltartómmal.

- Csak nem sírsz? - kérdezte röhögve

- Te mocskos szemét….mért teszed ezt velem ? - kérdeztem indulatosan.

- Te akartad kicsike…….én sokkal jobb dolgot adtam volna neked a mosdóban - mondta majd hátat forditva elment.

Hagytam ,hogy menjen .Már semmi erőm nem volt vele veszekedni. A kijárat felé mentem. Ha bemegyek órára akkor saját magamból csinálok bohócót ,melltartó nélkűl egy szál vizes polóba.
Elindultam haza. A ház üres volt . Felmentem a szobámba ,átöltöztem, majd befekűdtem az ágyamba. Nemsokára elnyomott az álom.