Tarts melegen - Két fiú, egy vonzalom (+18)

4.fejezet: Vacsora

4. fejezet

Leállítom a motort, de a kulcsot nem húzom ki.

Már tíz perce elkéstem.

Elenaor és a gyomrom. Ez a két hajtóerőm. Elenaor mindig kedves volt velem. Úgy bánt velem, mintha a második fia lettem volna. Ezért nem húzok el innen a picsába, és zabálok be inkább otthon valamit. Nincs pofám megbántani őt.

Hiába nem ég a lámpa Cheese szobájában és a Mustang se parkol a felhajtón, elfog az idegesség. Az ő területére merészkedtem. Óvatosnak kell lennem. Ha itt elkap, nincs menekvés.

A házuktól és a hátsó medencétől még mindig földbe gyökerezik a lábam. Kétszer akkora, mint a mi szaros kis kéglink. Cheese kibaszott mázlista. A kopogtatás után rám tör a pánik. Felkészülve a seggfej látványára hátrébb húzódom. Erősebben rámarkolok az üveg borra. Nem félek használni.

- Andrew! – Elenaor örömteli hangja rám hozza frászt.

- Hoztam bort! – visítok felé lendítve az üveget.

- Köszönjük szépen – kapja el még mielőtt arcon csapnám vele. – Örülök, hogy eljöttél – mosolyog rám figyelmen kívül hagyva az előbbi védelmireakciómat. - Gyere be!

Az előszoba semmit sem változott. Ez tetszik. Ha minden olyan, mint régen volt, akkor talán nem fogom rohadt kínosan érezni magam. Kibújok a cipőmből és automatikusan a többi mellé igazítom, mielőtt felhúznám a vendégpapucsot. Jutalmul kapok egy elégedett mosolyt. Elenaor kibaszottul rendmániás. Annyi replikázás után ezt képtelenség elfelejteni.

Az ebédlőt teljesen átrendezték. Kurvára feszélyez. Ettől olyan, mintha egy kibaszott idegen lennék. Mielőtt még totálisan kiakadnék, Chloe felhagyva a terítő értelmetlen igazgatásával, sikítva rám veti magát. Rúzsos csókokkal bombáz, amiket nem győzök letörölni magamról.

- Andrew Kepner! – kiáltja megjátszott szigorúsággal. – Hiányoztál, te törpe! – borzolja össze a hajamat.

- Chloe.... – A százhetven centis magasságom kurvára elbújhat mellette. Ez gáz. – Te ufó vagy, hogy semmit se öregedtél? – Rövid, fekete haja, fiús stílusa és mindkét karját beborító tetkói ennyi év után is baszott jó külsőt kölcsönöznek neki.

Chloe nevetve a vállamba bokszol. Van ereje az biztos.

- Elenaor érdeme, ő tart formában. – Pillantásától Elenaor most is úgy elpirul, mint régen. Van, ami nem változik.

- Na jól van, itt az ideje, hogy vacsorázzunk! – köszörüli meg a torkát Elenaor, amint magához tér. – Szegény, Andrew már biztosan farkaséhes! - Ez a nő a gyomromba lát. Nem csoda, hogy még mindig kedvelem őt.

Úgy falok, akár egy kiéhezett zombie. Chloe ugrat is miatta, de leszarom. A végére viszont félő, hogy kidobom a taccsot. Chloe látva zöldülő képemet majd megpusztul a röhögéstől. Bemutatok. Most csak ennyi futja az erőmből. Eleanor a kezembe nyom egy pohár vizet és erélyesen rám parancsol. Miután megiszom erősen összpontosítanom kell rá, hogy bent is maradjon. Amint helyre jövök, már fontolgatom is, hogy lelépek. Kibaszott fura ez az egész. Chloe, Elenaor, én.

- Miután összefutottunk kicsit kérdezősködtem, Andrew – csap le rám Elenaor minden figyelmeztetés nélkül. – Azt hallottam, édesapátok még mindig szolgál. – Kitölt maguknak egy kevés bort. Most sajnálom csak igazán, amiért nem ittam otthon valami erőset.

- Kiképzőtiszt. Egy ideje nem megy már terepre.

Elenaor és Chloe együttérző pillantásától kiráz a hideg. Nem akarom, hogy sajnáljanak. Nem megyek vele semmire.