-Bill hidd el ha átlagos lennél igent mondanék. De nem lehet te híres lettél és nem akarlak visszatartani. Ismerlek a néhány napos szünetekben is képes lennél hazajönni.-nézek rá szomorúan.
-Igazad van. Nem lehetek önző. Nem lesz rád elég időm. De ne feledd te leszel mindig a szívemben az első.-mosolyog rám.
-Tom után.-mosolygok vissza rá. Mire ő csak bólint.
A születésnapi bulim folytatódott. Ez volt a legszebb nap az életemben.
2007. Június 15
Ma van a ballagásom. Épp a pódiumon állok hogy belekezdjem ünnepi beszédembe amikor meglátok néhány srácot napszemüvegben és sapkában. Eljöttek.
-Kedves tanárain szüleink és diáktársim......-a beszédem végén hatalmas tapsot kaptam. Mosolyogva megyek az osztályomhoz és nagy örömködés közepette búcsúzunk egymástól. A családom felé veszem az irányt. A szüleim büszke mosolyát látva rájövök hogy megérte ez az egész. Mindenki megölel. A fiúkat már nem látom biztos elmentek mielőtt kitör a hisztéria. Mikor hazaértem és éppen hogy betettem a lábam az ajtón a levegőben találtam magam. Mosolyogva öleltem át Bill nyakát.
-Nagyon ügyes voltál.-villant egy mosolyt rám. A többiek is sorban megölelnek és gratulálnak.
-Ma adjuk az utolsó koncertet Berlinben ugye eljössz?-kérdezi Gustav.
-Naná ki nem hagynám.-gyorsan átöltözöm és már szállunk is a kocsiba hogy Berlin felé vegyük az irányt.
2007. Június 23.
-Bill ne legyél hülye. Add vissza.-nézek rá dühösen miközben a szemceruzámért nyújtom a kezem.
-Jól van tessék.-nyújtja felém. Amint érte nyúlok elkapja a kezem és magára húz. Lovagló ülésben ülök a csípőjén amit ő egy kaján mosollyal díjaz. Derekamra rakja a kezét és még mindig mosolyogva hajol közelebb. A vállára simítom a kezeim hirtelen megáll mintha attól félne hogy eltolom. Ehelyett én is közel hajolok hozzá. Már csak néhány centi választja el ajkaink amikor.
-Megjöttem és ettől szebb lett a napotok.-robban be a szobámba Tom.-Megzavartam valamit?
-Igen.-néz szúrósan ikrére Bill. Kiszállok az öléből és a helyére rakom a szemceruzám.
2007. Június 30.
-Na Winter gyere már.-unszolnak a fiúk hogy én is ugorjak a medencébe.
-Tudjátok hogy nem tudok úszni.-kiabálok vissza és a szememre rakom napszemüvegem.
Hirtelen két kezet érzek meg a testem alatt ami "mennyasszony pózba" felemelt és a medencébe ugrott. Egy pillanatra sem engedett el. Mikor a felszínre jöttünk fogta a derekam és mit sem törődve a többiekkel megcsókolt. A csókja ugyanolyan volt mint a reptéren. Rájöttem hogy bele szerettem Bill Kaulitzba.
2007. Augusztus 01.
-Bill megjött az egyetemről a levél.-kiabálok Billnek aki a kanapémon nyújtózik.
-Milyen egyetemről?
-Los Angelesi Képzőművészeti Egyetem.-kinyitottam a borítékot és.-Felvettek. Bill felvettek.-ugrok a nyakába.
-Akkor rajzolj nekem valamit.-miközben a derekán ülök előre hajolok a rajz füzetemért és a ceruzámért. A mellkasára rakom a füzetet és rajzolni kezdek.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Kész.
2007. Augusztus 25.
Már megint itt állok a Berlin repterén és a fiúktól búcsúzom. Bill lép oda utoljára megölel és megcsókol.
-Szeretlek Winter.
-Én is szeretlek Bill.-mondom könnyes szemekkel. Tudom hogy nem leszek itt amikor visszajön de túl önző vagyok ahhoz hogy szóljak neki. Los Angelesbe utazom az egyetemre. És nem jövök vissza Németországba.....
