Évek teltek el úgy hogy nem láttam de ez azon a napon mikor Tom elrángatott minket abba a stúdióba azzal a szöveggel hogy "Kell egy portré a bandának!". Mint később kiderült Ő tudta hogy Winter ott dolgozik. Utána majdnem kinyírt amikor nem akartam elmenni a festményért. És milyen jól tette. Neki köszönhetem hogy most itt állok a tükör előtt és az öltönyöm igazgatom.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Készen áll a vőlegény?-lép be a bátyám az ajtón.
-Kicsit ideges vagyok.-villantok egy ideges mosolyt.
-Még megszöktethetünk.-szól Georg halál komoly fejjel.
-Nem ez életem legjobb döntése.
-Ez az én öcsém.-veregeti meg büszkén Tom a vállam.
-Voltatok már Winternél? Milyen volt?-nézek rájuk kíváncsian.
-Gyönyörű. Nem is értem miért megy hozzád.-csipkelődik Georg.
-Bill 5 perc a kezdésik.-szól be Andrew.
Gyorsan kimentem a szobából és a helyemre siettem. Los Angelesben vagyunk a tengerparton. Száz ágra süt a nap ezért egy napszemüveg takarja a szemem. Meghallom az esküvői zenét amit Win választott. Egy Tokio Hotel szám. Aztán megláttam Őt. Gyönyörű. Haja felvan tűzve, ruhája felső része csipke az alja hosszú de látszik ahogy a szél fújja hogy alatta van egy rövidebb rész. A kezén sok karkötő és igen. Ez az én feleségem. Egy napszemüveg van rajta és mezítláb van.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Tisztelt egybegyűltek..........-és itt jött a pap őrült hosszú dumája. Win-en is látszott hogy unja. Aztán jött az a rész amit vártam.
-Bill elfogadod az itt jelenlévő Wintert hites feleségéül?
-Igen.
-És te Winter elfogadod-e hites férjedül az itt jelenlévő Billt.
-Igen.-feleli magabiztosan. Felhúztuk egymás újára a gyűrűt.
-Mostantól férj és feleség. Megcsókolhatja a menyasszonyt.
Olyan szenvedélyesen csókoltam ahogy csak tudtam. Nyakam köré tekerte a karjait és viszonozta a csókot.
Már órák óta tart az ünneplés amikor Winter megfogta a kezem és a tengerpart felé kezdett húzni.
-Bill el kell mondanom valamit.-néz felém miközben már térdig gázoltunk a vízben. Még mindig az esküvői ruhában vagyunk.
-Mond.
-Ígérd meg hogy nem fogsz kiborulni.-néz rám félős arccal.
-Nem fogok a lényeg hogy itt vagy velem.-mosolygok rá bíztatóan.
-Terhes vagyok.-miközben ezt kimondta mindenhová nézett csak rám nem. Ebben a pillanatban mérhetetlen öröm tört rám.
-Köszönöm.-fogom meg a derekát és a levegőbe emelte. Köszönöm. Köszönöm.-puszilgatom össze-vissza az arcát.
-Annyira szeretlek.-csókolom meg. Ahogy elválnak ajkaink szólásra nyitja a száját.
