Fumi ichi - Amelyben Shisuru- t elküldik hazulról

381 29 5
                                    

„A szamurájok a legnemesebbek és szerencsések, hogy harcolhatnak hazájukért, a felkelő nap országáért" – nekem mindenki ezt mondta, ezzel akartak hitegetni. De az ország nem megfelelő szó. Egy nemes szamuráj, aki esetleg egy daimjó, csak a saját prefektúráját védi. Nem az ország érdekli, csak az uralma és a saját hűbéresei, illetve a szolgálatában álló szamurájok. Igaz, sokan vannak, akik összefognak, illetve a sógunnak vagy a császárnak fogadnak hűséget, de ez már két részre bontja a japán társadalmat.

A nevem Shisuru és a Yaharou klán tagja vagyok. A főágról származom, és apám halála után én öröklöm majd meg a vagyonát - legidősebb fiaként - és a faladatot, hogy Aicsi prefektúráját vezessem. Én vagyok az, akiben bíznak, és akiben a fényes jövőt látják. Én tartozom értük felelősséggel.

Mint híres daimjó és szamuráj fiaként, én is tanultam kardforgatást. Kiskorom óta nagyméltóságú apám fogadott mellém egy idős, mégis kitűnő mestert, aki megtanított az alapokra. Csakhogy a sensei egy hónapja meghalt, az apám most egy új tanítót keresett a számomra.

- A szomszédos prefektúrában él, Shizuoka- ban. Nagyon híres és egy egész iskolát vezet – mesélte apám ragyogó szemekkel. – Persze téged külön fog tanítani, hiszen én vagyok az apád. Ez nagyon jó lehetőség lesz a számodra, hogy erőssé válj és erkölcsössé. Hiszen egy szamuráj a katanájával együtt a lelkét is meg tanulja forgatni, és irányítani.

Meghajoltam apám előtt, hálás voltam neki. Mindig is jó ember volt és kedvesen bánt velem. Tisztességes, becsületes főúr volt, nem olyan, mint amilyenekről hallani lehetett. Az Edó korban sok furcsaság és igazságtalanság történt.

Nem tudhatta, hogy hova küldi fiát, egy olyan ember karjai közé, aki erkölcsösség helyett tisztességtelenül bemocskolja szeretett fia testét sötét érintéseivel, s édes, bűbájos, émelyítő ajkaival...
_____________________________________________

Szervusztok, kedveseim!

Ez is egy új történet lenne, egy nap, egy új szösszenet. :3
Ez egy kis Edó- korban játszódó sztori lenne, a későbbiekben érdekesebb lesz, habár elég fontos benne a kendó és maga Japán. Yaoi lesz benne, mint ahogy azt a fülszövegben is olvashattátok.
Amúgy végül az angol vizsgámra ötöst kaptam, mint ma kiderült, úgyhogy most elég boldog vagyok. A tanárnőm maga a megtestesült mennyből leszállt angyal, akit szívből szeretek és roppant hálás vagyok neki.
Remélem, hogy a későbbiekben is olvassátok majd aprócska történetemet. ;D
Tisztelettel : Haru Amadare
Sok puszi nektek! 😘😘😘

A szamuráj virágos kádjaWhere stories live. Discover now