Hetalia: England x Reader

5.Fejezet

Elérkezett a következő Word meeting napja, ami pedig Amerikában volt.

Nagyon boldog voltál. Szeretted Amerikát, hisz legjobb barátod, és egyszerűen nem bírtál arra várni, hogy oda ne utazz.

Rögtön ahogy az óra reggel hatot ütött, te már a gépen voltál. Igen.. Ennyire korán keltél.

Amint landolt a gép, megláttad, hogy a gép másik oldalából Anglia szál ki.

Kezdtél kicsit izgatott lenni te magad sem tudtad miért, és követni kezdted őt.

Tudtad hogy hova megy, még is követted, mert azt próbáltad kitalálni hogy hogyan szólítsd meg.

Hirtelen megállt, és te megijedtél.

"Tudom hogy ott vagy már egy ideje.." Fordult meg hozzád.

Megugrottál, és elbújtál a legközelebb lévő ember mögé. Hirtelen észbe kaptál, és észrevetted hogy az Oroszország volt. Mivel olyan magas és eléggé ijesztőnek tűnt féltél is tőle rendesen.

Gyorsan ismét megugrottál, és Anglia mögé bújtál.

"Hm?" Mosolygott Oroszország. "Mi a baja a kis barátodnak?" Mondta mosollyal az arcán.

"O-Oh cs-csak.. S-Semmi semmi..!" Mondta Anglia, és észrevetted hogy ős is eléggé tojik Orosztól.

Az Orosz csak ott mosolygott. Kicsit megnyugtatott a mosolya.

Kiléptél Anglia mögül és közelebb mentél.

"A-Ah.. [O-Ország Név..!]" Mondta utánad Anglia, de nem hallgattál rá és oda mentél.

Nyeltél egy nagyot. "T-Te vagy Oroszország..? U-Ugye..?" Néztél a szemébe.

"Igen!" Hajolt le hozzád egy mosollyal.

"Ö-Örülök hogy megismerhetlek..!" Tartottad ki a kezed felé.

"Wait [Ország Név] y-you cant do that..!" Hallottad mögötted suttogni Angliát. Igen. Amikor ideges angolul beszél. De ez rád is igaz.  Hogyha zavarba jössz, ideges vagy, vagy csak egyszerűen félsz angolul beszélsz.

Gyorsan egy szúró pillantást vettettél Angliára aki hátul reszketett, majd vissza fordultál az oroszhoz.

"Szóval örülök hogy megismerhetlek!" Tartottad a kezed, most már mosolyogva.

"Én is örülök [Ország Név]!" Rázta meg a kezed egy mosollyal, úgy hogy te is rázódtál vele.

"I-Ig-GEN E-ENGEM É-ÉR A-A M-MEGTI-SZTELTE-TÉS..!" Nyögted míg szinte rázott.. Téged.

"OKAY. THAT'S ENOUGH!" Hallottad Angliát mögötted majd egyre közelebb érezted őt. Hirtelen megragadta a szabad kezed, ki szabadított téged Oroszország kezei közül, és futott veled.

Megállt egy oszlop mögött lihegett fel-le. Ahogy te is mivel nem vártad hogy random el kezd futni.

"Mi--MI BAJOD VAN!?" Förmedtél rá.

"NEKED MI BAJOD VAN." Förmedt vissza. 'Huh' Néztél rá furcsállva. "AZ OROSZORSZÁG.. NAGYOBB MINT A KONTINENS AMIN VAGYUNK KÖNYÖRGÖM.. Ne menj már oda hozzá tök nyugodtan hogy "Hello"..!" Mondta míg rendesen felállt, mert eddig csak lihegni tudott.

"Huuuh!? Az a normális ha az ember oda megy köszönni a másiknak..!" Mondtad vissza.

"DE AKKOR NEM HA A MÁSIK KÉPES LENNE ŐT ÖSSZEZÚZNI!" Vágta vissza Anglia.

"Woah! Innen úgy hangzik mintha Anglia aggódna [Ország Név]-ért!~" Hallottatok egy harmadik hangot az oszlop másik oldala mögül.

Kikukkantottál, és kikerekedett a szemed.

"AMERIKA!" Ugrottál rá. "Mit csinálsz itt? A meeting itt van nálad, neked kéne a legelsőnek lenned aki oda ér.." Néztél rá.

"Itt igaza van.." Szólalt meg hátul Anglia. "Mi a jó istent keresel itt te wanker?"

"Nyugi öregember épp oda mentem, csak elaludtam!" Vakarta a fejét.

"ÖREG EMBE-"

"Gyere [Ország Név]" Ragadta meg  a kezed és elkezdett futni Anglia elől. "Semmi baj! A hős úgy is lefutja ezt az öregembert..!" Mosolygott hátra hozzád.

"Amerika.. M-Még mindig egy idős vagyok Angliával.." Sírtál neki.

"OH!" Állt meg hirtelen. "Ez igaz.. Nyugi te nem vagy öreg!" Mosolygott rád.

"Köszi..." Mondtad de magadban arcon csaptad magad.

Oda értetek a meeting helyszínére és egyből utánatok beesett Anglia is.

"HAHA GYŐZTÜNK!" Fogta diadalmasan a kezed Amerika.

"NEM IS VERSENY VOLT!" Lihegett, majdnem a tüdejét.

Kissé megsajnáltad és oda mentél hozzá ami meg is lepte Amerikát. Amikor oda értél a kezedet a lehajtott fejére tetted.

"Rendben rendben semmi baaj.." Simogattad meg azt.

Anglia kicsit felnézett rád csillogó szemekkel. 'What an angel...' Gondolta magába.

"Uuuuhh!~ [Ország Név] ha még több ilyet csinálsz Anglia még jobban beléd esiik~" Mondta Amerika boldogan.

Amint ezt Amerika kimondta Anglia már nyúlt érte hogy megüsse. Amit erm.. Meg is tett.

"MIRŐL BESZÉLSZ!?" Mondta mérgesen, és vörösen amíg a földön lévő félig halott Amerikát rugdosta.

Nem is hallottad amit Amerika mondott. 

Annyiban hagytad őket és mentél tovább.

A meeting végig ment, és minden simán ment, persze ahogy szokott lenni. Senki sem figyelt.

Amint vége lett sietni kezdtél haza.

"Hova sietsz ennyire?" Állt mögötted Anglia.

"E-E-E-E-ENGLAND... W-Whats up..?" Kérdezted tőle idegesen.

"Aha.. Ideges vagy.. Megyek veled a biztonság kedvéért." Mondta majd követni kezdett.

Elkezdtél futni.

"MIÉRT KÖVETSZ!?" Néztél utána miközben futottál.

"MERT FUTSZ" Mondta vissza.

Végül hazáig kövezett téged, és pont beértetek a faluba.

"[Néév]!~" Hallottad a gyerekeket mögötted.

"Huh? [Név]?" Kérdezte Anglia amikor meglátta hogy a gyerekek körbe vettek téged.

"Haza értél!" ölelt meg téged Chizuru.

"I-Igen..!" Ölelted vissza. "Milyen napod volt ma?" Kérdezted tőle boldogan.

"H-Hé [Ország né-" De nem tudta Anglia végig mondani mert ráléptél a lábára. "H-HÉ!"

"Shh sshhh shh.. KÉRLEK..!" Suttogtad neki elég hangosan. 

"[Név] minden rendben?" Kérdezte a kezedben Chizuru.

"Hm? Persze minden okés!" Mosolyogtál rá.

"Ő ki..?" Kérdezte tőled Angliára mutatva.

"O-Oh ő.. Ő a.. erm.."

"Arthur vagyok kishölgy." Mutatkozott be Anglia. 'ARTHUR?' Fagytál le.

"O-Oh..! O-Oké.." Mondta vörös arccal a kislány, a bábájával játszva.

Angliával egész jól el játszottatok a gyerekekkel, és ő volt egy napra Arthur.

"Nem tudtam erről e helyről." Mondta Anglia amikor kiértetek a faluból.

"Jah... Elég kicsi." Mondtad boldogan.

"Látom szereted ezt a helyet.. [Név].." Mosolygott.

"NEM VICCES!" Vörösödtél el. "Arthur." Vetted fel te is az ördögi mosolyt.

Hazafele nevetgéltetek, és beszélgettetek.