6. Fejezet

238 35 24
                                    

 Az utóbbi időben egyre jobban kijöttél mindenkivel. Kína kajáját imádtad, Oroszország se olyan NAGYON ijesztő mint ahogy elsőre gondoltad... Inkább csak.. A kinézete, de amúgy szeretsz vele napraforgókat ültetni. Japánnal mindig mangákat olvastok, és mindenkit shippeltek mindenkivel. A két olasszal mindig is jóba voltál, persze ez most se más, mint ahogy ez van Spanyolországnál is. Poroszország mindig királynak hívja magát és hangos, amit kezdesz élvezni. Amerikával mindig elmentél a MC Donald's-ba és ott ebédeltél vele. Franciaország flörtjét se bántad, megtanultad hogy csak rá kell szólni és leáll. 

Németországnak sokat segítettél, néhol Olaszországgal, néhol pedig csak a papírmunkákkal. Egy ember volt, akivel még mindig nem tudtál jól kijönni.

"[ORSZÁG NÉV] HÁNYSZOR MONDJAM MÉG EL." Vágták a fejedhez.

"uuuuUGGGHHHH.... MÁR SOKSZOR ELMONDTAD! DE MINDENKI KÖVET EL HIBÁKAT!" Vágtad vissza idegesen.

"IGEN DE TE MÁR SOKADJÁRA UGYAN AZT! Oké hogy a Word Meetingen le akarok másolni a jegyzeteimet, de már kezdem unni...!" Mondta neked mérgesen Anglia.

"DE TE SE JEGYZETELSZ HANEM CSAK VALAMI PERVERZ ÚJSÁGOT OLVASOL!"

"E-EZ NEM I-IGAZ...!" Vörösödött el.

"H-Hé [Ország Név]-San..." Ment oda hozzád Japán.

Kicsit lehűtötted magad, mivel nem akartál ordibálni Japánnal.

"Igen Japán?" Fordultál felé egy mosollyal.

"NAHÁT DE GYORSAN VÁLTOZIK A HANGULATOD!" Mondta neked megint Anglia.

"Még hogy gentleman.." Kuncogtál ördögien. 

"HALLOTTALAK!"

"Jóó jóó..." Legyeztél a kezeddel. "Mit szeretnél Japán?" Fordult vissza  a tekinteted az ázsiaira.

"O-Oh csak hogy.. Megkérhetlek hogy kérd meg nekem Romanot és Spanyolországot, hogy segítsenek a paradicsom termesztésben..?" Hajtotta le a fejét vörösen Japán.

'Pff. Ennyire félénk lenne?' Mosolyogtál magadban. "Rendben Japán!" Mondtad mosolyogva, és a vállára tetted a kezed.

"A-Ah.. [O-Ország Név]-San.. Tudod nem vagyok jóba az érintésekkel.." Hajtotta le jobban a fejét.

"Oh igaz is." Vetted le hirtelen a kezed. "Akkor megkérem neked! Mindjárt jövök megmondani mit mondtak!" Mentél a terem másik végébe ahol a déliek voltak.

"Oh hello chica!~" Üdvözölt téged máris Spanyolország egy öleléssel.

"Szia Spanyol!" Ölelted vissza boldogan. "Kérdezni szeretnék valamit!"

"Hm?" Hajtotta aranyosan oldalra a fejét. "Mi lenne az?" Mosolygott.

"Hmm.. Háát... Arra gondoltam hogy segíthetnél Japánnak a paradicsom termesztésben.. Persze ha nincs jobb dolgod.."  Fordultál el a fejedet vakarva.

"Hm? Persze miért is ne!" Mondta életvidáman a srác.

"Köszi Spanyolország!" Mondtad vissza mosolyogva majd elmentél.

'Egy letudva! Már csak Romano maradt!' Gondoltad és kifele vetted az irányt, de pont bejött Olaszországgal.

"O-Oh..! Olaszország!" Kaptad el őket.

"Hm? Mi az [Ország Név]?" Fordult feléd boldogan Olaszország, míg a másik csak kedvtelenül.

"A-Ah.. Bocsi Nem tee..!" Legyeztél a kezeddel kínosan mosolyogva. "Én a másik Olaszországhoz beszéltem!" Mosolyogtál.

Romano hirtelen meglepődött.

"Olaszország..?" Mondta utánad.

"Hm? Igen.. Te is az vagy nem..? Sőt te még idősebb is vagy mint Veneziano nem..?" Néztél rá kérdően.

Romano lefagyott, és könnyek szöktek a szemébe.

"Ve? Veee!?" Aggódott ott Veneziano.

"T-Tényleg valami rosszat mondtam..!? H-Ha nem szereted hogy Olaszországnak hívlak akkor ne-" De félbe szakította az aggodalmad.

"Nagyon örülök.." Mondta könnyes szemekkel.

"Oh.. Igaz is.." Mosolyodtál el. Tudtad, hogy Romano ugyan tudta hogy sose fog megtörténni, nagyon szerette volna hogy valaki Olaszországnak hívja. Hát.. Ez most megtörtént általad. "Nah gyere ide." Mentél közelebb és tartottad ki a karod. Romano nem mozdult meg, csak hagyta hogy megöleld.

Gyorsan megnyugodott, és ő is beleegyezett abba, hogy segít Japánnak.

"Nihooon!~ Azt mondják segíteneek!~" Üvöltöztél át a termen.

"[O-Ország Név]-San..! N-Ne ilyen hangosan..!" Mondta vörösen Japán.

"Fufuf! Bocsi bocsi!~" Mentél oda hozzá.

Amikor elkezdődött a meeting, te csak Chizurura tudtál gondolni.


~Visszaemlékezés~


"Hé Chizuru." Mondtad neki, míg a padon ültetek, és nyaltátok a fagyit. A lány kezébe még mindig a baba volt.

"Hm?" Nézett rád.

"Csináltam neked valamit!" Nyaltál bele egy utolsót, és kivettél egy babát a táskádból. Te készítetted, és úgy nézett ki mint Chizuru. Lila haja volt, és piros szeme. Mosolyogtál rá. 

A lány szemei csillogtak."E-Ez én vagyok..!" Mondta boldogan. "Köszönöm [Név]..!" Ölelt meg téged. "D-De nem tudom hogy elfogadhatom-e.. M-Meg ez a babám már.."

"Senki sem mondta hogy ki kell dobnod a babát amit anyukádtól kaptál! Chizuru, tudom mennyit jelent az neked!" Simogattad meg a fejét.

A lány bólintott boldogan, és tovább ette a fagyiját.


~Visszaemlékezés vége~


A meeting elkezdődött, és te leültél a helyedre. Melléd leült Francia és Anglia.

Minden rendesen ment, Amerika beszélt, Japán és Anglia olvastak.

Míg nem.. Egy hirtelen pillanatban elkezdett fájni a hasad.

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan is ment, ezért annyiban hagytad.

De egy kis idő múlva újra elő tört. Még erősebben. A szíved a torkodban dobogott, és szédültél is. A hasadból mintha kitéptek volna egy darabot, úgy érezted.

Anglia épp pont jókor nézett rád, amikor észrevette, hogy mindjárt összessel.

"L-Love jól vagy..?" Suttogta oda neked.

"Hm?" Fordultál felé. "Igen jól vagyok csa-" De félbeszakadtál a köhögésedbe. A kezedet a szád elé tetted míg köhögtél, és amikor megnézted a kezed megláttad ami lesokkolt. Vér volt rajta.

'VALAMI NAGYON NEM JÓ.' Álltál fel hirtelen, és kifutottál a teremből.

Eszeveszettül siettél az országodba. Mi történhetett? Miért fáj ennyire? 

Amint a fővárosodba értél egy hatalmas füstöt vettél észre a távolból.

Amint közel értél a füsthöz megláttad.

Megláttad a kis falut amit annyira imádtál.

Elállt a szavad is. Tűzben lángolt az egész hely. Az a pad, ahol tegnap Chizuruval fagyiztál. Semmi sem maradt belőle. De nem csak belőle. Semmiből se.

A lábaid nem bírták tovább, és letérdeltél a földre. Amint a szemed levetted a lángokról, és a földre néztél a szíved szinte megállt. A sok ugrókötél, foci labdák, mosott ruha darabok, mind lángokba állt. Majd ami igazán szíven ütött az más volt.


Megláttad a babát amit Chizuru az anyjától kapott, tiszta kormosan, és vérfoltokkal.

Hetalia: England x ReaderWhere stories live. Discover now