11. Fejezet

217 28 14
                                    

"...Huh.." Álltál lefagyva hirtelen, mikor minden szem rád szegeződött.

"A-Ah..! [O-ország Név] N-Nem mondtam semmit..!" Próbált magyarázni Amerika.

"Törökország..?" Néztél sokkolva rájuk.

"Ezt már semmi értelme rejtegetni akkor.." Mondta elszomorodva Franciaország.

"H-Huh..? T-Ti tudtatok erről..?"  Néztél körbe, majd Angliára. "Te tudtál erről..?"

"Már aznap tudtam amikor elmentem hozzád megnézni mi van veled." Mondta, és becsukott szemmel magyarázott tovább. "Meg ahogy ismerünk fejvesztve futottál volna Törökhöz." 

"Hé Anglia-San.." Bökte meg Japán Anglia vállát, rád mutatva. Amikor Anglia is rád látta. Könnyek potyogtak a szemeidből.

"É-És.." Szipogtál. "E-Egyikőtök sem volt képes egy szót is szólni..?" Néztél le.

Mindegyik fiú megrémült.

"Mon chéri jól vagy...? Édesem ne sírj kérlek..!" Ment hozzád közelebb Franciaország, de te eltávolodtál.

"D-Dont talk to me..." Mondtad lefagyott szemmel, de a könnyek nem álltak le. "Ha eddig nem tudtatok beszélni erről akkor most már hagyjuk.." Remegtél.

"[Ország Név]..." Hallottad Amerika hangját majd lehajtottad a fejed.

"Köszönöm hogy elmondtad nekem Ame." Mosolyogtál rá míg sírtál.

Amerika lehajtotta szomorúan a fejét.

"M-most pedig ha megbocsájtotok.." Mondtad remegve, és elkezdtél kifutni a házból.

A fiúk csöndbe voltak.

"Nem fog semmi hülyeséget csinálni ugye..?" Nézett utánad aggódva Franciaország.

"Utána megyek.." Mondta Anglia, majd ő is kirohant.

"...Szörnyen érzem magam.." Ült a földön Amerika szomorúan lenézve.


Sírva futottál haza, az országodba. Amint elérted a fővárosodban lévő házat, bementél, és bezártad magad a szobádba.


"Miben segíthetek uram?" Szólította le az inas Angliát amint beért a házba.

"Oh.. [Ország Név]-et/t keresem." Jelentette ki.

"A kisasszony nem hiszem hogy szeretne most vendégeket látni.." Gondolkodott el az inas.

"De muszáj.." Hajtotta le a fejét Anglia.

"...Nem én engedtem be magát." Ment el az inas, és Anglia megköszönte neki az engedélyt.

Felment az emeletre, és remegve kopogott a szobád ajtaján.

Hallott egy halk szipogást, majd léptelek az ajtó felé.

"Nem kértem semmi-" De nem mondtad végig mivel megláttad ki áll az ajtó előtt. Amint észbe kaptál rácsaptad az ajtót.

Anglia kopogtatott megint. "Love.."

"Go away." Hallotta az ajtó túl oldalán.

"...Ez veszélyes tudod.." Hajtotta a fejét az ajtóra. "Aggódok érted.." Súgta magának.


~Másnap~


Tegnap Angliának sehogy se sikerült beszélni veled, így ma akart. Word Meeting Olaszországban.

Hetalia: England x ReaderTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang