You are mine. {L.S.} |BEFEJEZETT|

You are mine #8

-Igen...-hallatszott egy halk hang.

Harryre néztem aki már akkor könnyezni kezdett. Nem tudtam felfogni hogy volt képes ilyet tenni a legjobb barátjával. Az ilyen..nem is mondható barátnak..

-Harry? Itt vagy?-kérdezte.

-Kinek mondtad el?-érdeklődött Harry, majd egy könnycsepp gurult végig kipirult arcocskáján.

-Mrs.Coopernek, és pár újságíronak és fotóriporternek akikkel útközben találkoztam.

-Miért tetted ezt?-emelte fel hangját Harry.

-Féltem. Féltem hogy megint összetörik a szívedet..mint utoljára. És ráadásul Louis egy tanár, nem akartam hogy bajba kerülj.-válaszolta elcsukló hangon.

Kezeimbe temettem az arcomat és nagy levegőt vettem, nehogy én is sírásra kényszerüljek.

-Most törték össze a szívemet. Jobban.. mint eddig bárki. Luke..Louis egy elég ismert ember..ha ez kikerül valami újságba mindkettőnket kicsapnak..-dadogta Harry sírva majd kinyomta Luke-ot.

Perceken keresztül ültünk némán, mozdulatlanul, mire nem bírtam tovább.

-Harry..-kezdtem bele.

-Ne..kérlek. Sajnálom. Hazudtam neked.-nézett maga elé miközben újabb könnyek jelentek meg szemében.

-Ez nem a te hibád. Megbíztál benne..

-Meg..de most mi lesz? Ha rájönnek..

-Nyugalom.-öleltem magamhoz miközben simogattam arcát.-Nem lesz semmi baj.

-Beszéltél már Mrs.Cooperrel?-nézett fel rám.

-Igen, elmondta hogy egy diák beszélt vele, mint már tudjuk Luke volt az.-nyomtam puszit a fejére, de közben égetett belülről a fájdalom, hogy elveszítem Harryt.

-Imádlak Louis!-bújt hozzám még jobban.

Jól hallotam? Azt mondta "Imádlak?" Szívem dobogása árulkodhatott akkori állapotomról, mivel szavakkal nem tudtam kifejezni boldogságomat.

-Én is téged Haz.-mosolyodtam el.

-Most már becézgetünk is?-ült fel ölelésemből, két kezével megfogta az arcomat, közelebb húzott magához majd hatalmas puszit adott ajkaimra.

Erre vártam. Ez kellett már. Benyúltam pólója alá és elkezdtem simogatni meztelen bőrét. Lassan feltérdepelt majd óvatosan az ölembe ült, ajkainkat nem elválasztva egymásétól. Kezeivel pólóm után nyúlt és felhúzta, jelezve hogy vegyem le. Így is tettem, hadd parancsoljon most ő. Lekapta a saját pólóját is majd a nadrágom gombjához nyúlt, amit kigombolt. Ezt követően leszállt rólam és elkezdte lehúzni rólam a nadrágot. Éreztem alsógatyámban ahogy egyre szűkösebb és kényelmetlenebb lett a hely. Fölém hajolt és újabb csókot hintett számra.
A nyakamtól egészen az ágyékomig mindenhol puszit hagyott maga után amit én halk nyögésekkel díjaztam.

-Akarod hogy folytassam?-kérdezte egy perverz mosollyal az arcán.

-Ezt tényleg megkérdezted?-nevettem el magam mire ő is felkuncogott.

Felállt a kanapéról és kezét nyújtotta felém, amit el is fogadtam. Egészen a hálószobáig húzott, ahol leült az ágyra engem pedig maga elé állított. Egy utolsó pillantást vetett rám mosolyogva, majd megfogta az alsóm szélét és elkezdte lehúzni...