You are mine. {L.S.} |BEFEJEZETT|

You are mine #17

Egyszerűen, minden életkedvem elment. Itthagyott egyedül, az utcán. És nem fog visszajönni hozzám, ezt már tudom. Ha vissza is jön, csak úgy mint most, pár percen belül köddé válik újra. Szegény szívem is tönkrement már, annyira sokszor erőltettem meg. Nem bírja már annyira. Most szinte egyik percről a másikra elkezd dobogni mint valami rock koncerten, a másik percben meg hirtelen mintha valami jóga gyakorlatot végeznék el.  A többi dologról szerintem felesleges lenne annyit beszélni. A fejem is fáj már a sok stressztől. Soha nem ittam annyi alkoholt hogy elveszítsem józan eszemet, mindig a drog és gyógyszerek útjaira léptem. Tőlük kértem segítséget és meg is adták. Most viszont az alkoholba folytom könnyes bánataimat, mintha segítene. Tudom hogy nem segít, de próbálom elhitetni magammal. Nem egyszer vittek már el a szüleim pszchiológushoz, akinek elmormoltam mi nyomta a szívemet, viszont ez egyre alábbhagyott minden betöltött életévem után. Ma már nem is járok arrafelé. Pedig mindig megkönnyebülés volt távozni onnan. Felszabadultabbnak éreztem magam. Ami mindig jól esik miután lelkiismeret furdolás gyötri az embert.

Miközben ezek a gondolatok jelentek meg fejemben, rogyadozva jutottam el egy bárhoz, ahová azonnal be is tértem. Észbekaptam hogy ez nem akármilyen bár volt, hanem egy meleg bár. Kirázott a hideg is amikor megláttam hogy egy tizenéves srác egy harmincassal enyeleg.

Céltudatosan a pulthoz siettem fellökve pár részeg embert, majd egy srác bukkant fel előttem.

-Sziaa cicus! Mit adhatok??-bájolgott kényesen, mire elkapott az undor a smink láttán ami arcára volt égetve.

-Egy üveg vodkát, azt ami ott van.-mutattam a polc legszélső üvegjére.

-Más valamit, drágám?-mosolygott képembe, majd megfordult, és seggrázva elindult a polchoz, mire megpillantottam a rajta lévő miniszoknyát.

-Jézusom..-fordítottam el a fejem, ne kelljen elhánynom magam a látványtól.-Köszi, csak ennyi lesz!

-24 dollár, szívem, és tiéd a vodka, plusz a telószámom is.-nyalta meg ajkait, mire egy grimaszt követően előkaptam pénztárcám és kotorni kezdtem a pénz után.

-Ne akarj a 24 dollár mellé egy adag hányást is!-nyomtam kezébe a pénzt, majd vártam a visszajárót.

-Megfelel ha a 3 dollár visszajáró helyett kielégítelek?-hajolt közelebb, miközben elég láthatóan bepucsított.

-Most válasszak három dollár és egy kielégítés között?-vigyorogtam rá.

-Mindketten tudjuk melyikre vágysz jobban cicám.-tette rá kezeit az enyémekre mire én elkaptam onnan.

-Tudod..inkább veszek a visszajáróból egy csomag ropit minthogy lássalak pucéron! Tartsd meg a pénzt!-kaptam fel az üveget és elindultam a kijárat felé.

-Nem tudod hogy mit veszítessz!-hallottam magam mögött rikácsoló hangját.

-Dehogynem! Az undorító testedet!-kiáltottam hátra, mire idegesen visszament a fülkébe.-Ribanc..

Felbontottam az eddig zárva tartott üveget és nagyot kortyoltam belőle.

-Ahh...ez kellett már.-ültem le egy padra, nem is figyelve hol vagyok. Nézelődtem miközben nagyokat nyeltem az italból. Egyre jobban fogytak az emberek az utcáról, csak úgy mint a vodkám de hát..New Yorkban vagyunk, hamarosan jönnek a fiatalok akik az egész estét végig bulizzák. Végülis, én is fiatal vagyok, de semmi kedvem nem volt most bulizni. Főleg nem egyedül. Kezdtem érezni hogy az ital is hat, ezért kicsit ledőltem. Csak bámultam az eget, ami kezdett sötétedni, majd megjelentek az első csillagok is. Számolni kezdtem őket.