Bexi-sorozat (idézetek )

Valahol

" - Beka-  szólt némi gondolkodás után. 
- Igen?
- Én is szeretlek - mondta ki halkan, és mosolyogva elhunytam a szemem."

"Mindannyian kimentünk a medencéhez, és a kerti bútorokat elfoglalva elhelyezkedtünk. Márk az egyik székre ült, a derekamat megragadva magához húzott és az ölébe ültetett, majd a kezét a csípőmön pihentetve a hátamra hajtotta a fejét, úgy figyelte Körtét, aki éppen Bogyónak magyarázta, hogy nem tartjuk örökre fogva Botondot, ez csak ideiglenes megoldás.
- Ez mind szép és jó - bólogatott Evelin. -  De elmondaná valaki, hogy ezek ketten miért néznek ki úgy mint egy pár? - bökött felénk elképedve, én pedig elnevettem magam. Na, végre, valakinek feltűnt.
- Bazz, tényleg -  pislogott ledöbbenten Pepe.
- Én tudtam - tette fel a kezét elégedetten Lili.
- Én is - szólt Puding.
- Puding, te áruló rohadék! Mi az, hogy te tudtad? És nem mondtad el nekünk? - tátotta a száját Evelin.
- Csak ma tudtam meg, amikor ellöktem Gerit - védekezett.
- Mi? Ellökted Gerit? - kapkodta a fejét Anti.
- Ja, de végül Márk fejelte le és rugdosta meg -  legyintett Puding.
- Hőő! Micsoda? Valaki megrugdosta Gerit? Én akartam-  akadt ki Daniella.
- Srácok elmondanátok, hogy mi a fene ez az egész? - kérdezte Anti teljesen összezavarodva.
- Figyeljetek, az egészben az a lényeg, hogy nem vagyok őrült! - kezdte Puding a saját verzióját. - Tényleg láttam Bekit és Márkot, mielőtt hánytam.
- Nem hiszem, hogy ez a lényeg -  mosolyogtam rá kedvesen.
- Most komolyan, ti megint együtt vagytok? - ámult Evelin.
- Igen - bólintottam.
- Klassz. De mióta?
- Hátőőő - túrtam a hajamba. - Április vége óta - ismertem be."