Mikor ráálltam a középen lévő fémlapra megjelent körülöttem húsz narancssárgán világító ember akiknél kardok vagy kések voltak. Hirtelen mind a huszan egyszerre támadtak rám. Mivel a szoba nagy volt így volt időm lelőni az előttem lévő hét "embert". Ezután a a baloldalamon lévő hármat majd a jobb oldalamon lévő ötöt lőttem le. Mögöttem még volt négy akiket lelőttem majd elkezdtem keresni az utolsót akit még nem lőttem le. Hírtelen az eggyik sarokból egy kés repült felém amit ki is kerültem de utánna szabadkézzel rontott nekem, de még mielőtt ideért volna én fejen lőttem.
- Nem számítottam rá, hogy ilyen ügyes vagy.- mondta az eggyik fejlesztő- Milyen gyakran szoktál fegyverrel lőni? -Most használok másodjára fegyvert. - Mikor használtál először? - Egy pár éve az osztálytársaimmal paintballoztam. - Akkor hány osztálytársadat ejtetted ki? - Tízet. - Az nem sok. - A húsz fős osztályból. - A végén ki nyerte meg a játékot? - Én. - Jólvan akkor a második rész következik, a közelharc. Egy tantóval kell legyőznöd tíz késekkel és kardokkal rendelkező "embert". - Mi az a tantó?- kérdeztem mivel fogalmam sem volt róla, hogy mi is az - A tanto egy japán kés. - Mekkora ez a tanto? - A penge hossza harminc centimáter.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
-Még sosem harcoltam ilyennel. - Ugyanolyan mintha egy nagyobb késsel harcolcál, csak ennek hosszabb a pengélye. Most viszont nem elég ha az ellenességedet megsebzed, hanem most meg is kell ölnöd őket. Könnyítésnek kettesével fognak támadni az "emberek".- mondta majd a kezembe adta a tantót - Aha.- mondtam majd visszamentem a szobába ahol ismét ráálltam a fémlapra és ismét megjelent tíz "ember"
Egy pillanattal később egy fegyvertelen "ember" nekemrohant. Mivel fel voltam készülve a támadására így könnyűszerrel elvágtam a torkát. Meglepetésemre a sebből narancssárga folyadék lekezdett el szivárogni ami a ruhámra is rá folyt.
- Most miért nem tűnik el a halott?- kérdeztem mivel tudom, hogy zavarni fog a továbbiakban. - Nehezítés képpen. - Nem tudtak volna előre szólni?- kérdeztem majd átszúrtam a koponyáját az engem hátba támadó "embernek". - De vigyázz mivel a fegyvertelenek elvehetik és el is fogják venni az elesett fegyveres társaik fegyverét.
Ezután egy késes "ember" támadt nekem. Mivel a kés pengélye nem volt túl nagy így a tantoval meg tudtam vágni majd egy lendülettel átszúrtam a szegycsontját.
- Kevesebb energiát pazaroljál el egy emberre, túl hamar ki fogsz fáradni.- mondta Fanni - Oké.- mondtam majd elvágtam egy másik "ember" torkát.
Végeztem négyel, még van hat. Kettő jön velem szemben mindkettő késsel. Az egyiknél egy kissebb kés volt a másiknál viszont egy nagyobb konyha késszerűség.
-Ugye engem nem tudnak megölni a fegyvereikkel? - Nem, nem tudnak megölni, maximum megsebezni. - Az jó.- mondtam majd félreugrottam a támadóm elől akit a következő lendülettel nyakon szúrtam
Mivel azt az "embert" szúrtam le akinél a nagyobb kés volt így a másik kivette a kezéből, és most úgy támadt neken, hogy mind a jobb, mind a bal kezében volt egy-egy kés. Mikor elkezdett futni felém én még idődben kitértem a támadása elől, de ő a következő lendülettel a vállamba mélyesztette a kisebbik kést. Ezután hirtelen nagyon mérges lettem magamra, hogy miután végeztem a felével ebben a pillanatban elbukok. Mivel hirtelen haragú vagyok így nem csodálkozok, hogy ilyen gyorsak felkaptam a vizet. Most viszont a látásom elkezdett homályosulni és éreztem, hogy mostmár nem én irányítom a testemet. Hirtelen négy fekete és piros színben pompázó csápszerűség jelent meg ami pillanatok alatt felnyársalta a maradék támadómat. Miközben az áldozataimat néztem meghallottam az eggyik ember hangját.
- Miért nem kábította még el? - Nem fog ránk támadni.- mondta Fanni nyugodtan - Teljesen önkívületi állapotban van. Nézz már rá!- ordította már a végét az előző ember - Ha ordibál mégjobban fel fogja mérgelni.- mondta Fanni - Most valltad be, hogy te sem bízol benne - Miért nem bízol bennem?- kérdeztem Fanni felé fordulva miközben a négy csápszerűségen ott lógtak a hullák
****Fanni szemszöge****
- Én száz százalékban megbízok benned.- mondtam nyugtatásképpen
Bianka hitetlenkedve nézett rám majd egy kis idő után leeresztette a rinkakuit amik el is tűntek. Ezután elindult felénk nyugodtan majd mikor már csak 4-5 méterre volt az üvegtől hírtelen megjelentek a rinkakui majd nekünk támadt.
- Igaza volt mostmár elkábíthatják.- mondtam mivel láttam, hogy Bianka nem fog egy túl hamar lenyugodni - Egy ilyen elrontott kísérletet nem elkábítani kéne, hanem eltenni láb alól.- mondta majd megnyomott egy kis kék gombot a vezérlőpulton.
Miután megnyomta a gombot a terem amiben Bianka tartózkodott elkezdett megtelni sűrű fekete füsttel. Mivel Bianka az üvegnél állt így láttam, hogy hirtelen összeesik majd nem mozdul.
- Mit tett Biankával.- kérdeztem mivel féltem, hogy tényleg megöli - Ahogy mondtad elaltattam. - Mikor lehet bemenni érte?- kérdeztem már egy kicsit nyugodtabban - Amikor a légtisztító kitisztítja száz százalékosan a levegőt. - Mennyi időbe telik míg kitisztul a levegő. - Fél óra a minimum. - Az túl sok nem lehet valahogy felgyorsítani a tisztulást? - Nem.- mondta majd hátrament a többi fejlesztőhöz akikkel elkezdett valamit beszélni, de azt már nem értettem, hogy mit.
****Bianka szemszöge****
Az utolsó dolog amire emlékszek az egy sűrű fekete füst volt, amit miután belélegeztem összeestem és nem tudtam megmozdulni. Néhány másodperc után az eszméletemet is elvesztettem.
- Hol vagyok?- riadok fel hirtelen
Mikor körbenéztem láttam, hogy egy kanapén fekszek és hatan álltak körbe.
- Jól vagy? Fály valamid?- kérdezte Fanni majd a többiek is elkezdtek ehez hasonló kérdésekkel kezdzek bombázni - Igen jól vagyok, csak a fejem fáj. - Valakit elküldjek fájdalomcsillapítóért?- kérdezte Dominik - Nem kell, majd elmúlik magától, inkább kaphatok egy pohár vizet? - Igen, máris hozatok valakivel.- mondta Alexander -Köszi.- mondtam majd miután elfordult én hirtelen elaludtam
****Fanni szemszöge****
Miután megláttam, hogy Bianka elaludt mindenkit kiküldtem, hogy bianka nyugodtan tudhasson aludni. Miután biztos voltam benne, hogy elaludt elmentem a városba, hogy vegyek pár dolgot. Már a sokadik boltot jártam át mire megtaláltam azt amit kerestem. Miután megvetem az elegendő mennyiségű csomagolópapírt visszaindultam a központba. Mikor beértem rögtön a fejlesztőkhöz mentem ahol elkértem Bianka fegyverét ami egy hatalmas nagy kasza volt. Mikor ideadták alá kellett írnom egy köteg papírt. Miután mindent aláírtam megfogtam a kaszát és elindultam vele a szobámba, hogy becsomagoljam Biankának. Mikor visszaértem a beszélgetőszobához megnéztem, hogy Bianka alszik e még. Mikor birtos voltam benne, hogy alszik gyorsan átsurrantam a beszélgetőszobán, és elindultam a szobámba. Már az ajtómat nyitottam ki amikor Dominik megszólalt mögöttem.
- Minek neked egy kasza? - Ez Biankának lessz a születésnapjára ami amúgy ma van. - Biztos hogy ma van a születésnapja? - Igen átolvastam az aktáit. - Aha.- mondta majd visszament a szobályába
